Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-07-14 / 15. szám

15, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Pesten 18424 .Jailins 14. Si ex veritate nascitur scandalum , melius est TARTALOM. Vallás-szabadság és türedelem' fogalmazásai. I. Hevezetés u. A. — Szózat a1

reformátusok egyházmegyei rendszere" ügyében. Kovács Jóüsef. - Egyházi gyűlések: a) Monti ev. egyházmegye" gyűlése Közli \V e n g e r i c z k v András b) Nógrádi ev. egyházmegyei közgyűlés. Pelenka Dániel. — c) A' győri c.. egyházmegye' gyűlése. Karsay Sándor. — d) Zólyom egyházmegyei f e. két utolsó közgyűlés. Melexer József. — Vegyes közlemények. Vallás-szabadság' és türedelem' fogalmazásai. I, Bevezetés. Ezer meg- ezer evek folytak le világkezdet óla , sok népek és nemzetek éltek — Herodottal szólva — a' nagy időben, 's az ember' viszonyai nem változtak alapvonalaikban a' teremtőhöz; mert a' vallás' szükségének érzete áthatá a' csoportokban tengődő nomadokat szintúgy, mint a' müveit és tudomány' ut ján kifejlett statusokat. A' különbözési fokozatok , mellyek a' vallásos rendszerekben mutatkoznak, egyszersmind hévmérői a' belső lelki ihleteknek, magasztosságnak, szelídségnek, mint durvaságnak, a'szerint mint a' társulatok' sajátságos érdekei a' belső és külső ösztönök . a köz szellem jó vagy rosz irányban kibontakozásaikban előállíták a'vallásos élet' kristályos alakzatjait, mellyek az emberiség' történeteiben annyira változékony külső színezetekben tűnnek fel, hogy gyakorlott 's erős szemek nézhetnek csak be a' titkok' titkába, mellyel e' külső színek rejtegetnek. A' história' helyes megtanulása már az a' kifogyhatatlan kincsbánya, mellyben búvárkodni egyik a' legnemesebb foglalatosságok közül, mivel itt a' fáradság épen nem gyümölcstelen , és örömnélküli, ha művészileg folytatjuk a'bányászkodást, napvilágra kiemelvén a' nemes érezdarabokat, miután azokat sárlepte salakjaiktól az értelem' kohában meg is tisztítottuk. Semmit féltékenyebben nem őriz az ember, mint vallását, mellyben felnőtt, mellyet mintegy anyatejével beszívott, e' gyöngéded érzelem épen ugy , mint a' m'mosa semsitica minden hideg' nasci scandalum, quam ut verilas occultetur. Hiero ny m us. erintesre kedvetlenségeket szenved, ellenben szép napvilág sütvén, becses illatú. A' mi az egyedről áll, még inkább elmondható az egész testületről , melly az egyedek' összege, mellynek Istenhez és világhoz való viszonyai nyilvános törvények, vagy hol ezek nem léteznek, szokás által elhalározvák. Az emberiség nagyobb és kisebb társaságokra volt 's van feloszolva; bámulatosak e'részben az isteni gondviselés' útjai, mellyeket inkább csak sejdíteni mint kimagyarázni lehet : a' mi töredékes ismereteink absolut tudást, mi csak a'véghetetlen valónak tulajdona, 1) nem eszközölhetvén , be kell érnünk a' véges természetű adatokon épült, 's azokból elvont tudással, melly 1) A' magukban 's erejökben bizakodó bölcseknek a' régi leczkét felújítani nem épen szükségtelen ; „et intellexi, quod omniuin operum dei nullám possil homo iavenire rationem , eorum quaefiunt sub sole: et quanto plus Iaboraverit ad quaerendum , tanto minus inveniat: etiam si dixerit sapiens se nosse}

non poterit reperire." Ecclesiast. VIII: 17. Ugyan ide illik a' bölcs prédikátor'1

fczava : „Deus cuncta fecit bona in temporesuo, etmundnm tradidit disputationi eorum, ut non inveniat homo opus , quod operatus est Deus ab initio usque atf finem." Vulgala. Xenophanes, Heraclit, Cicero hason modorban beszélnek ; igy Anaxagoras és Empedocles is. Xenophanesröl lásd Bttyle' criticai szótárát; Heraclit' mondatát maga hozza fel Origenes (contra Celsum VI. p. 698) ,.v&o<r yiÍQ av9(>a)nbtv [itv oúx lyti yvü'wa;, öeiov Si sxn." Anaxagorásról irja Cicero: „Anaxagoras nihil cognosci, nihil percipi, nihil sciri posse dicit, angustos sensus, imbecilles animos , brevia curricula vitae esse." Acad. 1, 13. Itt Empedoclesnek is hasonnemü nyilatkozata áll, ugy hogy Cicero, ki csak ismerte a' hellen irókat, azzal zárja be szavait, hojry a' régi bölcsek átalánosan állílák, miszerint az az igazság mélyen el van rejtve az emberi szemek előtt, csak vélemények' körében forognak e' tárgyróli nézeteink.