Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)
1842-07-07 / 14. szám
- 168 -azon falak és professorok alá járás , mi eddigi iskoláinknál is történik, magában uniót nem készít elö; szükség, hogy e' közös falak közt a' közös professorok külön hittudomány mellett, közös vagy legalább kibékítő hittudomány nyal is ismertessék meg tanítványaikat E' végre óhajtnám, hogy a' felekezetek' külön hittanítói , nagyobb tanítványaiknak , a' felekezeti dogmák mellett , adnák elő egyszersmind a' protestantismusnak kétlen elveit, a' szakadásnak sajnait, a' különbözések'lényegtelenségeit, és az egyesülésnek, teljes egybeolvadásnak, mind idveit, mind lehetőségét, mind eszközeit. Apróbb tanítványoknak pedig akár Luthei' katechismusa, akár a' heidelbergi káté helyett olly hittani könyvecske tanítassék , mellyben a' kérdés alatt álló hittanok teljesen mellőzvék legyenek. A' németországi, nevezetesen rhénusbavariai számos uniók, formát és anyagot illy kézi könyvecskékre már biztosan nyújthatnak. Most már az volna a' kérdés: mi teendőket, 's milly fokozatokban kellene javaslatban adni superintendentiáink eleibe, az e' tárgybani közös nagy választmánynak? — Véleményem szerint mintegy ezeket, 's illy sorban: 1.) Minden confessiókra, symbolokra való esküvést, papjainknál, professorainknál el kellene végképen törölni. Illy esküvések mintegy választó falat vonnak fel hitfeleink között, 's mig ezek állnak , valódi közeledéshez remény nem lehet. Helyesen jegyzi meg Melegh (ki a' Társalkodó' 1841-ki 8-ik számában legelőbb szólalt fel a'prot. unio' ügyében, de kinek gyenge szózatja, gróf Zug lelkes és tekintélyesebb felszólalása nélkül, kétségen kívül nyomtalanul fogott volna elhangzani) , hogy a' symbolok felett rég eltörlé mái-Németország a' pálezát. Törjük el mi is annyira, hogy még közös symbolikus könyvet se készítsünk; ne közös confessio, hanem a' protestáns, vagyis helyesebben az evangélikus nevezet és szellem legyen az egyesítő és fő categoria köztünk, melly tekintélyeknek és elidősüléseknek nem enged. 2 ) Legelsőben is azon prot. ekklézsiák uniállassanak egycsség mellett, vegyes küldöttségek által, mind templom mind iskolára nézve, melylyckben az egyik felekezet aránytalanul erősebb 's maga erejétől is, bár szegényebből, fentartalhatná templomát, iskoláját; a' másik pedig olly népetlen és szegény , hogy ezt nem tehetvén, felekezetének távolabb eső ekklézsiáiba kénytelen fáradalmasan és időtvesztegetve járni tem plo'ma, papja, iskolája után. Illy ekklézsiákban a' felekezetesség' buzgalma valóban botránya a' protestantismusnak. Óhajtnám: illy ekklézsiákban a' gyengébb rész arra birathatnék, hogy a' nagyobba egészen olvadjon által, ha lehet niégstolájával is , vagy legalább időszerint annak egy részével. 3.) Mindkét fél' papjainak egyesülési szellemben kellene papolniok, tanításaikban egyesülés mellett nyilt szívvel buzogniok. 4. Leöltve a' felekezelességet, superintendentiáinknak határozatba kellene hozniok , hogy mindenkor az apa' vallásában neveilessenek a' prot. gyermekek; egyházkerületi és vidéki ülnöknek, presbyternek , söt gondnoknak is kölcsönösen választathassanak a' felekezetek' minden egyedei 5.) Szükség eltörölnünk mind azon cánonainkat, mik a' régi sötét kornak maradványai és keresztyéni közeledést gátolnak. Illyenek p. o. geleji Katona' 64-ik cánona, melly lutheránust, ruthenust, oláhot eltilt az urvacsorájától „donec errores non ahjuraverint"; ugyan az ö Sl-ik cánona, melly rendeli, hogy a' pap csak orthodoxa személyt vegyen nőül 6.) A' különböző szertartásokat mindkét részről adiaphoráknak, 's követés vagy elhagyás végett szabadoknak kell nyilatkoztatni. Ne véljék az aggodalmasok, hogy illv szabadság indiíTcrentismusra vezetend; már maga a' felebaráti közeledés és szerelet heve, nevelendi a' buzgóságot, 's megóv a' közönyösség' mételyétől. 7.) Szükséges fogna lenni a' 8 superintendentiának egy vegyes fő consistoriumban, mellyet már az 1791 -ki budai zsinat czéiszerűnek ismert volt, központosulnia; melly a'magyarországi protestantismus' ügyeit, rendszeresen, közös tanácsosai és erővel kormányozná, 's unio' ügyét czélszerübben rendezgetné. 8) A' gyűlöletes nostras szót és eszmét minél szélesebben kilerjesztni igyekezzenek prot. egyesek és testületek; oszoljon a' kölcsönös gyanúsítás , 's e' helyébe tiszta őszinteség és kedvkeresés lépjenek. Minden prot. iskolák, templomok, minden egyházi és iskolai intézetek kölcsönösen használhatók legyenek, az iskolai tanítók felekezeli különbség nélkül választassanak , 's iskolai és egyházi igazgatásban egyedek kölcsönösen részeltessenek. 9.) Az énekes és imádságos könyvek, apróbb káték, tam'íási rendszer, szünnapok 'stb. a' két fél közt közösek legyenek. 10 ) Az urvacsorája miért ne szolgáltathatnék ki, főkép mivellebb ekklézsiákban, közösen úgy, hogy az illető pap oszlná a' kenyeret és ostyát, amazt nyújtva a' fenállva maradóknak, ezt a'térdeplőknek , és a' bort oszlná a' másik fél' papja? Ez már nálunk sem újság; mert tudjuk, hogy a' temesvári egyesült ekklézsiában ekként szolgáltátik ki az urvacsorája. Továbbá szabadság engedtethetik minden prot. papnak, egyesek' kívánságára közösen kölcsönösen oszthatni ki az urvacsoráját, azonban eleinte még egyesítés nélkül, nehogy kettőbül hármat alkossunk. Lesznek , nem kétlem, többen, kik magából azuniói szellemből, nem leendnek gáncskodó lelkűek abban, hogy uri temetésnél? a' halottnak papja papoljon, másik