Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1842 (1. évfolyam, 1-39. szám)

1842-04-07 / 1. szám

az egek, mindenben büszke, a' <9-ik században tett haladására. — Alig van, 's talán nem is volt nemzet, melly mintegy ihletve a1

mennyei tüztöl, hosszú nemzeti álmából felébredvén, elrémülve a' müveit nemzetektőli elmaradásán, olly egyszerre, 's a' gondolkodni tudó résznek olly átalános lelkesedésével fogott volna kimüvelődéséhez, mint nemzetünk. Csak kevés évtizedek előtt kezdett ébredezni, annak pedig, — hogy lázas inkább, mint kényelmes álmából egészen felébredt, 's világos öntudatra jővén, temérdek, és tetemes fogyatkozásait nem csak ismerni, és érezni tudja, hanem egyszersmind a' hijányokat pótolni, a' haladás akadályait elhárítani, óriási erőfeszítéssel törekszik, — alig van még két évtizede. — Nem szükség mind elősorolnom , mit, és mennyit kezdettek el nemzetünk boldogítására lelkesebb hazánkfiai; mit vittek ki szerencsés siikerrel, mit czéloztak eddig előrelátó törvényhozással nemzetünk képviselői, és hány fontos újítások terveztetvék már előre, 's szőnyegre kerülendők a'legközelebbi nemzeti gyűlés alkalmával, nemzetiségünk, polgárisodásunk, anyagi jobblétünk, és szellemi emelkedésünk' megalapítására. — Nem szükség, mondom, ezekről szólanom, mint előttünk különben is ismert dolgokról; — de azt nem lehet dicsekedve nem említenem, hogy ez előtt két, 's több századok alatt sem történt hazánkban a' nemzet öszvegére nézve annyi üdvös, annyi hasznos, — mint korunkban két évtizednél kevesebb idő alatt. Közönséges immár nálunk is a' meggyőződés a' felől, 's hasztalan igyekeztek azt némellyek mostanában is kétségbe hozni, hogy t.i. akarmelly nemzet' művelődése nem eszközölhető, — tökéletesbedése , 's emelkedése mind anyagi mind szellemi tekintetben, nem is reménylhetö másképen, hanem ha annak minden tagjai a' polgári életre, okos nevelés, és tanítás által készítetnek. Értelmi, 's erkölcsi kifejlettség emeltyűje a' civilisationak. — A' józan politica nálunk sem kétkedik már abban, hogy a' társaság erejének, hatalmának, és virágzásának egyik legbiztosabb zálogaúl vétethetik , ha különösen a' köznép czélirányos nevelés, és a' legszükségesebb tudományos ismeretekre vezettetes által a' baromi ostobaságból, és tudatlanságból kiemeltetvén, értelmessé, ügyessé, jó erkölcsüvé , és felvilágosodottá tétetik. — Valóban boldog azon nemzet, és sorsa irigyelhető, mellynek igazgatási rendszabásai szerint csak egy gyermeknek is, legyen az bár legszegényebb, bizonyos ideig tartó, czélszerü iskoláztatás nélkül felnőni nem lehet, nem szabad! Ezt óhajtják most, erre törekesznek nemzetünk nemesbjei. — Ezen igazságok győzhctlen erejétől teljesen meghatva, a' megyék , mint törvényes hatóságok, a'nemzet'boldogítására czélozó számtalan javítások, szükségessé lett újítások közt, intézkedéseik egyik legfontosabb tárgyává a' köznevelés létesítését kezdik tenni, 's hazafiúi buzgóságukban egymással vetekedve keresik, vizsgálják, 's fontolgatják tanácskozásaikban a' módokat , mellyek által a' jó nevelés, és iskolai tanítás' édes gyümölcseiben 's hasznaiban hazánk minden fiait és leányait részeltethessék. — Javítani ! újítani! ujja születésre segíteni a' nemzetet átalában, és minden viszonyaiban! ez most a' haladó kor jelszava. — Hatalmasan int és szólít ez fel minden egyedet, minden kisebb nagyobb egyesületet , társaságot, a' közjó egyesített erőveli munkálására. — Megvetni e' felszólítást biintetetlenül nem lehet. — Örömmel halljuk és vesszük mi azt, kik különben is kötelezve vagyunk, a' néptanításra e' kerületben felügyelni, az iskolákra felvigyázni. — Követjük is azt, mert íme e' diszes küldöttségnek is épen az a' czélja, hogy iskoláink' dolgát átalában jobb rendbe hozza , azokat jobb lábra állítsa. Ugy van n. t. Küldöttség, mi abban bízattunk meg, hogy iskolai rendszerünket, nemcsak a' tanítás rendét 's minőségét, hanem iskoláink' alkotmányos elrendezését is gondosan megvizsgáljuk, felkeressük, 's a' lehetőségig kipótoljuk. — A' kipótoláson azonban nem azt értem, nem is azt akarom értetni, hogy mi netalán valami előszeretettel viseltetvén az eddig fenálló rendszer iránt, csak azért mert az régi és megszokott , annál fogva annak toldozgatásával és foltozgar tasával bíbelődni elégnek tartsuk. Epen nem! ítéletem szerént, vagy teljesen kielégítőknek és kiegészítőknek kell lenni a' kipótolásoknak, vagy ha ollyakat a' régi rendszer meg nem engedne, újból is készek legyünk előállítani ollyat, melly a' nevelésben és tanításban a' kor kivánatinak, és szükségeinek legalább közelítőleg megfeleljen.