Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fej érdy András: Prohászka Ottokár teológus portréja eucharisztikus teológiája fényében
Fejérdy András: Prohászka Ottokár teológus portréja eucharisztikus teológiája fényében hanem az ellen a széleskörben elterjedt felfogás és gyakorlat ellen kívánt fellépni, amely megmarad az elvont és öncélú fogalmi ismeretek szintjén, és amelyben ezáltal a fogalmi gondolkodásból az életre vonatkozóan semmiféle (erkölcsi) magatartás nem következik. E kihívásra válaszolva Prohászka Ottokár eucharisztikus teológiája gyakorlati-lelkipásztori irányultságú: az elmélyültebb lelkiélet kialakításának érdekében, a korszakban tapasztalható meddő intellektualizmussal szemben nem a dogmatikus tanítás szisztematikus kifejtésére fókuszál, hanem csak olyan mértékben tér ki elméleti problémákra, amilyen mértékben az a hit megélését segíti. Aquinói Szent Tamás nyomán ugyanis Prohászka a teológia célját és hivatását abban látta, hogy „a «credo, ut intelligam», az «intelligo, ut credam», a «credo, ut diligam», a «diligo, ut credam», a «credo et diligo, ut beatus sim et salvusfiam»” szempontjait összekapcsolja, mert ezek „egymásba folyva adják csak a hitnek s szeretetnek égbetörő struktúráját fi Prohászkának az életre koncentráló hozzáállása, valamint az új eszmeáramlatok felé irányuló - kritikus - nyitottsága természetszerűen keltették fel érdeklődését a korban kibontakozó életfilozófiák, azon belül különösen is a francia filozófus, Henri Bergson nézetei iránt.' Azonban a Bergsontól kölcsönzött fogalmak Prohászkánál új tartalommal telnek meg, és válnak az élet autentikus keresztény filozófiájának kifejezéseivé, amelyeket az élet kenyere, az Eucharisztia misztériumának megközelítésére is előszeretettel használt. Mivel kora „tudásban nagy, de hitben kicsiny”6 7 8 keresztényeit az Oltáriszentség pusztán fogalmi ismerete helyett a misztérium megtapasztalására, átélésére, a természetfeletti életenergiaként definiált hit elsajátítására9 kívánta segíteni, hogy ne csak higgyék, hanem át is éljék Isten Oltáriszentségben való jelenlétét,10 eucharisztikus teológiájának kulcsfogalmául az „életet” választotta. Az „életnek”, mint az eucharisztikus teológia kulcsfogalmának választása mindenesetre csak másodlagosan tekinthető az életfilozófiák hatásának. Elsődleges ihletadó forrását sokkal inkább a Prohászka által is ismételten hivatkozott negyedik evangéliumban kell látnunk, amely szerint Jézus tanításának központi eleme nem a szinoptikusoknál szereplő „Isten országa”, hanem az „élet” (ijcDíj), az örök élet (íjcof| aívcovio«;). János megközelítésében ugyanis Jézus megváltói működésének célja, hogy elhozza az embereknek ezt az életet: azért szállt alá a mennyből, hogy életet, mégpedig új életet adjon, amely életet szava, tettei sőt maga 6 ÖM 12,201-202. 7 FRENYÓ 2015a: 166. 8 ÖM 13,369. 9 ÖM 15,275. 10 ÖM 25,243-244., 252., 253., 297-300., 303., 304. Prohószka-tanulmónyok, 2018-2022 73
