Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok
Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a nemzetközi eucharisztikus kongresszusok volnánk betegápolói, de kezeink közt a beteg nem gyógyul.”^ Rámutat azonban arra, hogy van más orvos is - az Eucharisztiában a köztünk élő Krisztus. „Az a meggyőződésem - mondta Prohászka hogy «[...] vezető körök hitetlenségének s blazírtságának nem az az oka, hogy az emberiség ma többet akar, mint amennyit akarnia szabad, hanem inkább az, hogy kevesebbet akar, hogy meghúzódik alacsony lemondásban. Igaz, hogy gőgös; de gőgje parasztgőg, mely a szemétdombot nézi országának.”33 34 35 - Azaz lehetne sokkal több, ha helyes vágyai lennének. Ezután az értelmiség 3 nagy lelki igényéről beszélt, amelyet csak Jézus tölthet be, aki viszont az Eucharisztiában jelen is van, és így elérhető az ember számára. Elsőként arról, melyet „világfölény”-nek nevez: a világ megértésének vágyáról, amely jó és igaz vágy - csak épp idővel olyan kérdésekhez jut el, amelyekre nem tud a civil tudomány válaszokat adni, csak a kinyilatkoztatás. Másodikként az erő kultuszáról, a világ uralásáról, amellyel kultúrtájat ugyan lehet építeni - de kultúrembert nem. A technikában s mechanikában a magasból leszakadó energiákat s a misztikus mélységek lüktető erőit nem lehet megtalálni. Hiány marad az emberben, üresség, ha azt nem Isten tölti be. A modern lélek harmadik igényeként a körülöttünk lévő sok kegyetlenség megszüntetését, a konfliktusok elsimítását, az emberiség keserves vergődésének harmóniában való föloldását mutatja fel - amelyet csak Isten szeretete adhat meg. Kérdés lehet számunkra, hogy Prohászka maga hogyan élte meg ezt a világkongresszust. Naplói tanúsága szerint inkább feladatként, mint belső lelkesültséggel. Erre utal, hogy csak későn, a letűnőben lévő 1912. évre Szilveszter napján visszatekintve idézte fel az eseményt. „Úgy látom, a bécsi eucharisztikus kongresszusról megfeledkeztem.”j5 — kezdi sorait, melybe Gergely Jenő az alapvetően egyszerűséget kedvelő Prohászka és a császárváros tüntető pompája közti feszültséget látja bele.36 37 38 A naplószöveg így folytatódik: „ Viszotávat57 voltam otts Wimpffen grófnál laktam am Hohen Markt,39 40 Borzasztó idő volt; zuhogott az eső; valaki azt mondta: ez olyan, mintha StändchenA0 adnánk valakinek, s az ablakból nyakon öntene! [_...} A processzión nem voltam az eső miatt; örültem is neki, mikor a mitrás s pluviálés püspököket esernyő alatt lépkedni láttam - fotográfián. A gyerme33 ÖM 13,369. 34 ÖM 13,370. 35 ÖM 23,243. 36 Gergely Jenő: Prohászka Ottokár, napbaöltözött ember”. Budapest, 1994.153. 37 Viszota Alajos (1872-1938) 1907-1916 között a püspök titkára, később irodaigazgató, 1920-tól kanonok. 38 Wimpffen Szigfrid (1865-1929) 1902-ben nyert grófi címet, 1910-ig a székesfehérvári egyházmegyében, Érden kastélybirtokos is volt. 39 A piactéren - német. 40 Szerenádot — német. Prohászka-tanulmónyok, 2018-2022 65
