Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Hornyák Lívia: A Margitligeti kápolna helyreállítása - Prohászka Ottokár tevékenysége és szellemi hagyatéka Csobánkán
Hornyák Lívia: A Margitligeti kápolna helyreállítása A természet szeretete meghatározó volt Prohászka életében. A hegyek, patakok, források rajongója volt, a felvidéki - rózsahegyi - gyermekkor emlékei mélyen meghatározóak voltak számára. Gyakran mondta: „a hegyről jöttem”, „hegyi lakó vagyok”, „a hegyek energiáját érzem”. Szívesen töltötte idejét szülői házuk kertjében, a Vág partjánál. „Ha úgy visszatekintek, hogy gyermek telkemre mi hatott legjobban, azt kell mondanom, az áradozó, zöldes, kékes, fenékig tiszta, átlátszó víz, a Revuca, a Vág... kiültem a kertben és kinéztem magamnak egy kis májust. .. Nem bírom eléggé kifejezni, hogy mily titokzatos szimpathiával nézek a vízre, a csermelyre, a kristályos folyásokra. Erős, csendes munkatársai Istennek, s ha piszkolódnak is, mindig sietnek tisztulni s vasárnapi tisztaságban szolgálni. ’4 Talán ezek az emlékei is visszaköszöntek Csobánkán, a Pilis érintetlen, különleges tájai közt. Sokat elárul egy árvaházi lelkész előtt tett kijelentése: „Minek utazzam, mikor Svájcot itt kicsiben megtalálom. ”5 6 A Pilishez fűződő kötődését külön írásban is megfogalmazta: „Nekem a Pilis szent hegy, s szívesen merülök el beszédes és megigéző csendjébe. [...] szent hegy, hol a misztérium s a szilencium lakik, s hol nagy történelmi emlékek járnak.’** A margitligeti kápolna története, jelen állapota A kápolna a kastéllyal szemben, a Csobánka központja felé vezető út túloldalán helyezkedik el. Az épület mellett a Dera-patak fut végig, túlpartján az erdő kezdődik. A kápolna feltehetően a kastéllyal egy időben épült, bár magáról az építésről és későbbi használatáról nagyon kevés adat maradt fenn. A Hadiárvaház átadására csak a legszükségesebb munkák készültek el, a teljes felújítás még néhány évig eltartott. A kápolna terasza is ekkor készült el. Az épület részben alápincézett, földszintes, magastetős kialakítású, a fedélszék fa szerkezetű, íves kialakítású. Belső tere eredetileg dongaboltozatos. A hátsó traktusban, a lelkészlakásnál fafödém készült. Fedése cserépfedés. Az épületet az elmúlt évszázad alatt többször átalakították. A kápolna terét kettéosztották, a boltozat alá acélgerendás födém került be. A nyílászárók tokszerkezete feltehetően még eredeti, az ablakoknál kapcsolt gerébtokos, finom, 4 A vonatkozó naplójegyzeteket idézi: Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka Ottokár élettörténete gyermekkorától püspökségéig. In: Szabó Ferenc SJ: Prohászka önmagáról. Mai írók és gondolkodók 8. Szeged, 1999.17. 5 SASS 1928: 5. 6 Prohászka Ottokár: A Pilis hegyén. ÖM 8, 79., 91. Prohászka-tanulmányok, 2018-2022 187
