Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében
Fabó Edit: Szent István-napi gondolatok változása a 19. század második felében A katolikus sajtó megnyilatkozásai, illetve az onnan idézett publikációk arra utalnak, hogy a liberális kormányzat mellett lépéskényszerben volt a katolikus egyház: igyekezett közelebb kerülni a szélesebb néptömegekhez, korszerűbb alapokon kísérelte meg újból megerősíteni a hitelveket és a szervezet tekintélyét. Szent István-ünnepi szentbeszédek Magyarországon augusztus 20-án, Szent István ünnepén a budai várban tartották azokat a szentbeszédeket, amelyekre az egész ország odafigyelt, beleértve a világi és az egyházi sajtót is. Az 1848-1849-es szabadságharc letörése után a Szent István-ünnepséget kerülte az önkényuralmi rendszer, mert a független államiságot jelképezte. Az 1867. évi kiegyezést követően az augusztus 20-i nemzeti ünnep megrendezésre kerülhetett, amely tömegeket vonzott a fővárosba, de a vidéki Szent István-napi események is a népszerű megmozdulások közé tartoztak. Az augusztus 20-a utáni első vasárnap Bécsben, a kapucinusok templomában lebonyolított ünnepség külön kategóriát képezett. A szertartáson többségében az ott élő, és szolgálatot teljesítő magas rangú magyar tisztviselők, katonák és arisztokraták jelentek meg. Egy másik kategóriát alkottak a Monarchia fürdővárosainak Szent István-ünnepségei, amelyekben az emelkedettség mellett legalább ugyanolyan szerepet kapott a mulatság. Az ünnepség sajtóbeli fogadtatása körüli visszafogottság is fokozatosan oldódott. A korszak elején a szentbeszédeket teljes egészében ritkán adták közre, inkább a sajtótudósítások tartalmi összefoglalóiban maradt fenn a szónoklatok néhány központi gondolata. A kivételek közé tartozott Pór Antal17 1873-as szónoklata, mely a könyvkereskedésekben is elérhető volt.18 Előtte, 1868-ban a kor közismert papköltőjének, Tárkányi Bélának19 beszédét20 méltatták a lapok. 1874-ben Steiner Fülöp21 szentbeszédének lényege kapott nyilvánosságot,22 17 Pór Antal (1834-1911) történész, egyházi író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 18 Pór Antal: Egyházi beszédmelyet Szent István ünnepén 1873. augusztus 20-kán a budai vártemplomban mondott Pór Antal. Budapest, 1873. Korábbi műve: Pór Antal: Szent István király: történelmi tanulmány. Budapest, 1871. 19 Tárkányi Béla (1821-1886) egri kanonok, költő, műfordító, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 20 Vo.: Fővárosi Lapok, V. évf. 184. sz. (1868. augusztus 11.) 735.; Tárkányi Béla sz. Istvánnapi beszédéről. In: Religio, 27. évf. 2. félév, 18. sz. (1868. augusztus 29.) 139-142. 21 Steiner Fülöp (1839-1900) győri egyházmegyés pap, teológiai doktor, 1890-től székesfehérvári püspök. 22 Az állami tekintély és a törvények tisztelete. In: Pesti Napló, 25. évf. 191. sz. Reggeli kiadás. (1874. augusztus 22.) 1., Pest, aug. 20-án. In: Religio, 33. évf. 2. félév, 16. sz. (1874. augusztus 16 Prohászka-tanulmányok, 2018-2022
