Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Prohászka László: Vasvári Pál budapesti emléktáblájának avatása
Prohászka László: Vasvári Pál budapesti emléktáblájának avatása össze egy bejegyzés található, január 15-én.27 így a Vasvári-emléktábla avatásáról sajnos sincs feljegyzés. Felmerül a kérdés, miért a székesfehérvári püspököt kérték fel a Vasvári-emléktábla felavatására? Prohászka püspökkel 1927 elején felvette a kapcsolatot a Vasvári Pál Kör Centenáriumi Emlékbizottsága, egészen pontosan ennek Végrehajtó Bizottsága. Az emlékbizottság két vezetője, dr. Krajnyák Gábor ügyvezető elnök és dr. Becsinszky Vladimir elnök 1927. február 26-án (tehát amikor hivatalosan biztossá vált, hol fog állni az emléktábla)28 kelt levelükben arra kérték a megyéspüspököt, egyházmegyéjében rendelje el, hogy az egyházi iskolákban a tárgyévi március 15-én külön megemlékezzenek Vasvári Pálról is.29 (Megjegyzendő, hogy a levél megírásakor március 15. még nem volt hivatalos ünnepnap. Az Országgyűlés által 1927. novemberében elfogadott 1927. évi XXXI. törvénycikk 1. §-a nyilvánította hivatalos állami ünneppé.) A levél utal arra, hogy a szervezet 1927. márciusában a Magyar Nemzeti Múzeum falán felállított „művészi értékű emlékművet” fog ünnepélyesen leleplezni.30 Sajnos levéltári dokumentum nem található Prohászka Ottokár felkéréséről az emlékbeszéd megtartására, illetve válaszlevél az invitálás elfogadásáról. Amennyiben írásban érkezett a felkérés, akkor azt Prohászka püspök minden bizonnyal magánlevélként kezelte, és vélhetően ugyanebben a formában válaszolta meg. Ez magyarázatul szolgálhat arra, hogy ilyen levélnek sem a püspökségi adminisztráció iktatásában nincs nyoma, sem másolat-fogalmazvány nem maradt fenn.31 Bármilyen formában történt a meghívás, Prohászka Ottokár elvállalta a felkérést. Fennmaradt a meghívó plakát, amelyből megállapítható, hogy az egész avatóünnepség központi eleme a püspök beszéde volt. Az ünnepségen Prohászka püspök nagyhatású beszédet mondott. Az avatóbeszéd megtartásakor nem tűnt sem betegnek, sem gyengélkedőnek. A korabeli hírlaptudósítás szerint az emléktábla leleplezésén „friss szellemmel, harsány 27 Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek. 3. Szeged-Székesfehérvár. 1997. 334-336. - 1927. január 15. (Schütz Antal azt vélelmezte, hogy e mögött Prohászka eucharisztikus misztikában való elmélyülése áll. Élete utolsó éveiben született jegyzetei inkább illettek a posztumusz kiadott Elet kenyerébe, mint a naplófolyamba. - a szerk.) 28 Lásd a 19. jegyzetet. 29 Corpus Juris Hungária - Magyar Törvénytár 1927. évi törvénycikkek. Budapest, 1928.575-576. 30 SzfvPL - IX.9. - No. 5865. A levél másolati példánya megtekinthető a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum állandó Prohászka-kiállításán. 31 Mózessy Gergely igazgató úr közlése a szerzővel 2021-ben. Prohászka-tanulmányok, 2018-2022 165