Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)

TARTALOMJEGYZÉK - Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson (Graz, 1924)

Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár beszéde a leány- és gyermekkereskedelem elleni nemzetközi kongresszuson a genfi nyilatkozat ratifikációját és a gyermekvédelem ügyének erősítését hang­súlyozták. Október 12-én került sor a XVI. Országos Katolikus Nagygyűlés keretén belül Prohászka nagy visszhangot kiváltó szónoklatára.27 Ami igazán érdekes, hogy a püspök más-más hangsúlyokkal, példákkal és gondolatmenettel, de lé­nyegében ugyanazzal a tartalommal töltötte meg a magyar katolikusok sereg­szemléjén elmondottakat, mint két héttel korábban a teljesen más körülmények és közönség előtt tartott grazi beszédét. A nyilvános erkölcstelenséggel, a túlfű­tött és bűnökbe torkolló szexuális magatartással való szembefordulásának célja ezúttal nyilvánvalóan a társadalom közéleti indíttatású mozgósítása, a „keresz­tény-nemzeti” politika erkölcsi megalapozásának szándéka volt, ellentétben a prostitúció elleni küzdelemben „szakmainak” számító nemzetközi kongresszus­sal. Utóbbin inkább csak utalásszerűén foglalkozott a számára egyedüli megol­dást jelentő keresztény erkölcsöknek a társadalom és az állam alapjává tételével, az októberi nagygyűlésnek ez sokkal inkább központi gondolatává vált. Pro­hászka azt sem rejtette véka alá, hogy nemzetközi és hazai közszereplése számá­ra fontossági sorrendet is jelentett. „Sok minden megmozdult ez ellen" - mondta a prostitúció elleni küzdelemre utalva, majd így folytatta: „Történtek tiszteletremél­tó internacionális fellépések. Ott van a Leánykereskedelem Elleni Nemzetközi Egye­sület. Ott van a pornográfia elleni küzdelem, ez is internacionális. A gondolat az ál­lami törvényhozásba is föl van véve. Ott [...] van a Grácból kiindult mozgalom a nyilvános erkölcstelenségek ellen." Konklúzióját ezekről a nemzetközi kezdemé­nyezésekről nyilvánvalóvá tette: „De mindezek csak feljajdulások, holott valóságos rémkiáltássá kellene fokozódniok. Megremegések ezek, amelyeknek megrendüléssé kell növekednie. Nekünk katolikusoknak elsősorban kötelességünk, hogy mind e törekvések­ből kivegyük részünket. Nekünk elsősorban feladatunk, hogy ezzel a rémséges nemzeti és emberi [sic!] veszedelemmel szemben gátat emeljünk, annak az etikai, gazdasági és szociális okait kutassuk, hogy azután kezet fogva mindenkivel, képesek legyünk — nem mondom, letörni, de töltést, hatalmas bástyát építeni a végveszedelemmel szemben. ”28 A katolikus nagygyűlésen felszólalt még a tanítók rendezvényén,29 és meg­jelent a püspöki kar október 15-i tanácskozásán is, ahol örömmel rögzítették, 27 Ld. erről részletesen: Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár a XVI. Országos Katolikus Nagy­gyűlésen, 1924. október. In: Prohászka-tanulmányok, 2009-2012. A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászka-konferenciáinak előadásai. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2012. 153-174. Elhangzott beszédének újraközlése továbbá: Az országos katolikus nagygyűlések Magyarorszá­gon, 1920-1932. Válogatott beszédek és tudósítások. Vál., jegyz., bev. Gianone András - Klestenitz Tibor. Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források. Budapest, 2016. 147-149.; VPOK 2019: 283-286. 28 VPOK 2019: 284. 29 VPOK 2019: 287-290. Prohászka-tanulmányok, 2018-2022 151

Next

/
Thumbnails
Contents