Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szalay László: „Fald fel felebarátodat...” Jegyzetek egy Prohászka-beszédről
Szalay László: „Fald fel felebarátodat...". Jegyzetek egy Prohászka-beszédről Prohászka már ebben a korai írásában is a keresztény elvek érvényesítését sürgette a társadalmi, politikai, gazdasági életben, s a valódi szabadságot elhatárolta attól az eltorzult szabadságfelfogástól, amely nem ismer rendet, korlátot és határt, s amely többek között azt eredményezi, hogy az erősebb „felfalja” a gyengébbet. Ezért állt a szegények, a kisemmizettek pártjára, s vallotta azt a szabadságot, amely mindenkinek a valódi emberi jogok csorbítatlan teljességét biztosítja. 1922. október 6-án elmondott beszédében is a „rossz szabadságot”, ahogy ő fogalmazott, a „szabadosságot” ostorozta: „Szeretjük a kultúrát, de értsük meg, hogy a nyugati kultúra lelke a szent kereszténység. Mi akarjuk a szent népszabadságot és haladást, de akarunk alája alapot, gyökeret. [...] Nekünk az erkölcsöt a szent kereszténység adja. ” Prohászka elsőként a keresztény hit fontosságára hívta föl az ifjúság figyelmét, majd azt fejtegette, hogy „a keresztény erkölcsben magát kiművelt ifjúságot a hazai föld alapjára akarjuk állítani”, tehát nemcsak a politikában, hanem a gazdasági életben is sürgette a keresztény ifjúság „térhódítását”. A püspök szerint az új Magyarországot csak a munkára lehet alapozni, mert „a haza mindenekfelett munka”, vagyis „verejték is, amelyet belegyúrunk a földbe” - s rögtön hozzátette, ez a „belegyúrás” eleddig kevéssé sikerült, ez hozta a magyarságra a „gazdasági végveszedelmet”. A magyar ifjúságnak tehát az a feladata, hogy ezt a munkát elvégezze. Prohászka fölhívta az ifjúság figyelmét arra, hogy „dolgozzék önmagán”, vagyis „minden ifjú végezze el afelsőbb etikai és pedagógiaifolyamatot, amelyet öntudatos embernek megkell indítania és végeznie kell önmagán. Minden ifjú legyen tiszta, legyen harcos, legyen tükrözése azoknak a felséges, hatalmas elveknek, amelyeket a kereszténység sugároz bele a Világba. ” Ezek után a beszédnek azt a részletét idézzük, amely a legtöbb vitát váltotta ki liberális oldalon, s még inkább a zsidó felekezeti sajtóban: „Magyarországot nem bízhatjuk másra, mint magyarokra. Figyelmeztetem az ifjúságot: Mi nem gyűlölünk senkit. Mi vagyunk olyan keresztények, hogy a gyűlölet az idegen nekünk. De mi szeretünk, nagyon szeretünk. Szeretjük magunkat jobban, mint az idegent, és szeretjük azért jobban, mert az evangélium is azt mondja: szeresdfelebarátodat, tehát az idegent is, de úgy, mint magadat. Vagyis magadat jobban, mert a te szereteted, az önmaga-szeretet a zsinórmértéke minden más szeretetnek. Semmiféle olyan elvet nem vállalhatunk, amely azt eredményezi, hogy az ember tönkremenjen rajta. Senkit sem gyűlölünk! Magyar ifjúság, szeresd magadat, szeresd jövődet, szeresd hazádat, és szeresd a magyar nemzetet nagyon, de nagyon szeresd!” A Nép című napilapban megjelent szövegből idéztük Prohászka szavait, de szó 124 Prohószka-tanulmányok, 2018-2022
