Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2018–2022 (Székesfehérvár, 2022)
TARTALOMJEGYZÉK - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után
Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár: Dante (1921). Akadémiai székfoglalója - száz év után értjük, hogy minek küzdjünk küzdve, mikor az emberiség történelme csupa kudarc és fintor?”27 Másutt megmutattam, hogy Prohászka Madách-értelmezése túlságosan negatív. Mint sok Madách-értelmező, a püspök sem figyel fel a Tragédia végkifejletének egy fontos mozzanatára, ahol felcsillan egy reménysugár. Éva váratlan közlése - „Anyának érzem, oh Adám, magam.”- miatt „biztosítva már a jövő”. Az Éva ajkára adott szavak a keresztény hit tanítására, az ún. ős-evangéliumra28 utalnak: „Ha úgy akarja Isten, majd fogamzik Más a nyomorban, aki eltörűli. Testvériséget hozván a világra. ”29 30 Polytassuk Prohászka elemzését: „A Divina Commedia iránya az ascensio. A Pokol gyűrűi s a Purgatorio szerpentinjei a lélek fölfelé való törtetésének csavarmenetei; nekiföl kell magát küzdenie. A lélek tisztulásai s kijózanodásai mámorból, igézetből, ösztönösségből arra valók, hogy a szebb s erőteljesebb élet zenéjét s szépségét tapasztalja meg. Az embernek küzdenie kell; de minden küzdő lélek győzni fog, mert Isten megsegíti. így hordozza azután minden lelki fölényességre ébredő ember a Paradiso-t önmagában, hogy azután a világból kiszakadva elérjen az isteni élet szférái közé fi0 Következik Goethe főművének meglehetősen negatív jellemzése: „Faust útja nem tart a Paradiso felé. Sőt nincs is Paradiso-ja, mert a költemény végén szereplő Madonna s az angyalok csak kölcsönkért decoratiók, s amit azok mondanak s szavalnak, az nem Goethének s nem Faustnak a hite, hanem idegen énekeknek grammofon-reproductioja. ”31 c) „A Divina Commedia harmadik jellege, hogy pokoli s mennyei szenvedélyek lobognak benne. A legfölségesebb s legtisztább eszményiség, az egyház s a haza iránti szeretet egybeolvad az örökszép életnek, Beatricének lángjaival. Dantét két hatalmas gondolat s indulat vezeti és fűti, s poklon, purgatorión s paradison át kíséri, s a legszenvedélyesebb kitörésekre ragadja; ez a két hit s két szenvedély Dante hite az imperiumban, s Dante hite az ecclesiában. Ezekért küzd és lángol; de ezekkel együtt szívében hordja Beatricet, ki őt a legmagasabb Égbe vezeti; az iránta való szeretetét az Eg ki nem oltja, hanem megnemesíti s örök értékűvé teszi. [...] A philo soph s jogász Dante szerint tehát két rendje van a világnak; a spirituálé és a temporale, s e két rendben két tekintély, mint két nap az égen, s két hatalom, mint két kard intézkedik a földön. A két kardot nem szabad egy kézbe tenni; a két kardhoz két kéz kell. A két kardot Isten adta, s mindegyiknek külön adta, az Imperatornak ép-27 PROHÁSZKA 1921:13. 28 Tér 3,14-15. 29 A kérdésről bővebben: Szabó Ferenc: Száz éve született Hubay Miklós. In: Távlatok, 2018 - http://www.tavlatok.hu/net/PDF-ek/sz%C3%A1z%20%C3%A9ve%20sz%C3%BCletett%20 hubay%20mikl%C3%B3s.pdf- Letöltés: 2021 október. 30 PROHÁSZKA 1921:13. 31 PROHÁSZKA 1921: 13. 104 Prohászko-tanulmányok, 2018-2022
