Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ját. A pénz is lehet tőke, de akkor már anyagi értékét tekintjük, nem pedig pénzértékét."91 A csere nemcsak adás-vételt jelent, hanem mindenféle vagyonjogi természetű szerződést, s a szerződések mind bizonyos értelemben visszavezethetők a kölcsönre, ami az uzsora lehetőségének is a princeps analogatum-a. A kölcsönszerződés olyan szerződés tehát, amelynek során „egyszeri használat által elfogyasztható dolgot adunk át másnak oly kikötéssel, hogy egyneműt ugyanazon mennyiségben visszakapjunk. Azt is láttuk, hogy a vagyonátruházás a dolog használatának egyik neme. [...] A kölcsönnél elveszett érték abban áll, hogy én ezt a pénzt jelenleg be nem cserélhetem, hanem csak a kölcsön lejártával, az eladásnál, hogy az eladottat többé el nem adhatom, a bérletszerződésnél, hogy többé bérbe nem adhatom a birtokomat s közvetlenül nem használhatom, stb. Innen van, hogy a viszontszolgálat sohasem lehet nagyobb, mint amennyi értéket pénzbeli mérték szerint átengedünk, akárcsak a kölcsönnél. A bérszerződésnél csak látszólag fizet a bérlő többet, mint amennyit kapott, mert a használati jogban benne foglaltatik az az öszszeg, melyet ő bér fejében fizet."92 Mindezek után már meghatározhatjuk az uzsora fogalmát. Először is azt kell látnunk, hogy „tévedés volna az uzsorát pusztán a kölcsönszerződésnél keresni, mert minden szerződésnél előfordulhat, amint láttuk, habár a kölcsönnél a legkirívóbban. De ismét a kölcsönnél sem minden többlet követelése uzsora 93 [...] Mégkevésbé felel meg az igazságnak az a meghatározás, mely az uzsorát pénzből húzott haszonnak nevezi, mert először is, nemcsak a pénz körül fordulhat elő uzsora, és másodszor, a pénznek is van haszna, mint minden más eszköznek. A mondottak után az uzsora akkor jön létre, ha valaki a szerződés tényéből húz hasznot és nem a dologból, mely annak tárgyát képezi."94 Az uzsora igazságtalan értékgyarapodás, más javának eltulajdonítása, sőt, úgy is mondhatjuk, hogy „a lopást és rablást jogi formákon kívül, a csalást és uzsorát pedig jogi formák között gyakorolják. A lopás inkább egyezik a csalással. Mindkettő a másik tudatlanságára számít és épít. A rablás pedig az uzsorával egyezik, csak az uzsoránál a fizikai erő helyébe a szellemi lép. Csalás és uzsora civilizált lopás és rablás, de annál veszedelmesebb."95 Ezek után lássuk az uzsora nemeit. Azt már tudjuk, hogy ahányféle contractus onerosus csak van, annyiféle lehet maga az uzsora is, hiszen 91 MIHÁLOVICS 1899: 222-224. 92 MIHÁLOVICS 1899: 226. 93 Nevezzük e jogos többletet kamatnak, s a jogtalan többlet lenne az uzsorakamat. 94 MIHÁLOVICS 1899: 227. 95 Bujaló Bernát: Az uzsora. Törvények és törekvések az uzsora ellen. In: A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Kara Erkölcstudományi (Missziológiai) Szemináriumának dolgozatai. Szerk. Wolkenberg Alajos. Budapest, 1931. 92-93. 82 Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017
