Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBŰLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA sumptibiles. [...] A kölcsönszerződés által a dominium ruháztatik át, éspedig a teljes dominium, ti. a tárgy és haszna fölött. [...] 2. A haszonkölcsön (commodatum) oly szerződés, mely által bizonyos tárgy ingyenes használata adatik át másnak oly kikötéssel, hogy bizonyos idő múlva a kapottat visszaadni köteles. [...] A haszonkölcsön nemcsak olyan értelemben gratuitus szerződés, mint a kölcsön, hanem olyan értelemben, mint az ajándékozás. [...] 3. A zálogosítás abban áll, hogy az adós bizonyos értékes dolgot ad át a hitelezőnek oly kikötés mellett, hogy azt visszakapja, ha más szerződésből folyó kötelmeit teljesítette. Tárgyát minden értékes dolog képezheti, mert célja, hogy a hitelező magát kártalanítsa a zálog értékéből, ha az adós kötelmeinek eleget nem tesz. Az értékes dolgok vagy ingók (pignus) vagy ingatlanok (hypotheca).,/84 4. A szóbeli szerződés (stipulatio): ilyen szerződésnél az adott szó is elég a kötelem keletkezéséhez. Például a zálog esetében a hitelező stipulálhatja magának a zálog használatát, mivel ez a zálogszerződés természetéből nem következik. Ez a vonás az uzsora természetére világít rá. 5. Adás-vétel, bérszerződés és társaság: 5.1. Adás-vétel (emptio-venditio) esetén a tárgy teljes tulajdonjogát adjuk át pénz (ár) ellenében. 5.2. A bérletszerződés (locatio et conductio) olyan szerződés, melynek során tárgynak használatát engedik át úgy, hogy a tulajdona nem változik. Hasonlít egyrészt a commodatumhoz, mivel csak a tárgy használatát és ez idő alatt hozott hasznát adják át, másrészt az adás-vételhez, mivel a használatba vételnek ára van, vagyis pénzt kell érte fizetni. Vagyis a dolog használatát adják el. így a conductor (bérlő) a haszon tulajdonosa lesz, a locator (bérbe adó) a tárgy tulajdonosa marad a bérlet idejére. 5.3. A társaság (societas) olyan szerződés, amely révén a felek arra kötelezik magukat, hogy bizonyos terheket közösen vállalnak azzal a feltétellel, hogy a közös vállalkozás előnyeiből kölcsönösen arányos részt kapjanak. Ezek a vállalt terhek különböző jellegűek lehetnek: munka, vagyon, felelősség a kárért, stb. E megegyezés révén a társak nem nyernek tulajdont egymás vagyona felett, csak a haszonélvezet lesz közös.84 85 A szerződéskötés a javak használatának eszköze, s a haszon annyiféle lehet, ahányféle a szerződés. Ebből az is következik, hogy minden szerződésből csakis az a haszon származhat, amit az adott szerződés természete megenged. Ami pedig az adott szerződés sajátos természetéből nem következik, s a szerződő fél (bármelyik) ennél nagyobb haszonra tart igényt, azt uzsorának nevezzük. Tehát bármiféle szerződés esetén elvileg lehetőség 84 MIHÁLOVICS 1899:180-200. 85 MIHÁLOVICS 1899: 207-212. Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7 79
