Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása
Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA m és civilizáció elterjedésével hihetetlenül megnövekedett és differenciálódott szükségletek számára a termelékenység viszonylagos optimumát biztosítja. [...] A tőke nem elhasználásra való tárgy, másrészt használata hasznot jelent. Ámde nem vét az igazságosság ellen, ha valaki a nem elhasználásra való tárgy használatáért ellenszolgáltatást köt ki, sőt az igazságossággal járó egyenlőség szerint való. Következőleg a csereigazságosság keretén belül elhelyezhető a tőke használatáért fizetett kamat. [...] A tőke sajátos természete miatt a tőkekölcsön a bérbeadás szerződésének (locatio) egy sajátos fajtája."71 Belátható, hogy a tőkehitel- és kamat csak akkor marad igazságos, ha a pénz értékálló, különben vagy a hitelezőt vagy az adóst éri súlyos igazságtalanság.72 Aki hitelez, az a sajátjából, mint korábban munkájával felhalmozott és pénzben kifejezett értékéből, gazdasági erőtartalékából ad, s így a kamat erkölcsi igazolásának végső alapja egyrészt a magántulajdon, másrészt a tőke jogos részesedése a nyereségben. A pénz a tőkehitel esetében nem csereeszközként szerepel, hanem úgy, mint a tőke anyagi, hordozó mozzanata.73 A kamat mértékének továbbá igazságosnak kell lennie, csakúgy, mint a munkabérnek. Mindkettő mértékét az államhatalomnak kell időről időre meghatároznia.74 Ez a termelési hitel után járó kamat valódi kamat, s amíg igazságos, nem minősül uzsorának. Ellenkezőleg, a hitel a gazdasági prosperitás és a társadalmi jólét hathatós eszközének bizonyul. Ám itt sem a pénz maga válik produktívvá, hanem azok a javak, melyekre költötték és megmunkálták.75 Összefoglalva - Bernhard Häring szavaival - azt kell állítanunk, hogy a tőke és a munka „együttműködik a közös munkában és hozamban, ezért a tőkének, amely alapjában előzetesen elvégzett munka, nemcsak külső kamat jogcímek alapján, hanem a takarékosság béreként és tekintettel a nagy népgazdasági jelentőségére és eredményességére, joga van arra, hogy részesedjen benne, azaz joga van a kamatra."76 A tőke és a tulajdonviszonyok: mármost a kérdés az, hogy kinek a birtokában van, lehet a tőke? Aki dolgozik és nyereséget termel, annak van, lehet tőkéje. A tőke tehát minden társadalmi rendben változatlanul ugyanaz. A termelés tehát óhatatlanul alakítja a tulajdonviszonyokat is. A történelmi-71 IBRÁNYI1938: 92-93. 72 Megjegyezzük, hogy az uzsora mellett a pénz természetellenes használata a pénz önkényes megváltoztatása (pénzrontás). Úgy történhet meg ez, ha az árak súlyosan elszakadnak a termékek valódi értékétől. Ez nagyobb károkat okozhat, mint maga az uzsora. Nicole Oresme szerint ez erőszakos rablás és igazságtalan adóztatás. Vö.: BODAI1998: 41., 45-48. 73 IBRÁNYI 1938: 95. 74 Az ún. tiszta kamat (a tőkehasználat bére) a múlt század első felében 2-4%-nál nem volt magasabb. Ehhez járult még a kockázatviselés összege is. Vö.: IBRÁNYI 1938: 97. 75 Manser, Gallus M.: Angewmdtes Naturrecht. Thomistische Studien III. Band. Freiburg, 1947.108. 76 Häring, Bernhard: Krisztus törvénye III. Róma-Budapest-Pannonhalma, 2015. 411. 76 Prohószka-tanulmányok, 2015-2017
