Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA

Hsán, azaz gazdaságosan csakis tőkeként kezelhető, amelyhez - immár erkölcsi értelemben - elsősorban az egyénnek, másodsorban a társadalomnak van joga. Főleg erre a munkaerőre gondol a marxizmus, amikor a gazdasági értéktöbbletet a munkának és nem a (főleg pénzbeli) tőkének kívánja juttatni: valójában nem a munkát, hanem a munkás munkaerőtőkéjét kell rajta értenünk. Tudjuk azonban, hogy az egyéni munkaerőhöz és munkához, valamint gazdasági hozamához a társadalomnak is - erkölcsi - joga van. Ámde az emberi munkaerőn kívül tőkét jelentenek azok az állandóan fenntartott tárgyi eszközök és javak is, amelyek a termelést annyira hatásossá teszik, hogy a természeti erők működésének, illetőleg hatásainak nekünk megfelelő alakításával az emberi gazdasági termelő munka hozamát megsokszorozzák. Már most ezeknek a tárgyi eszközöknek és javaknak erkölcsi jogaik természetesen nincsenek: ámde a gazdasági célszerűség kívánja, hogy ez a tőke is részesüljön a gazdasági értéktöbbletben, hogy ne csupán fenntartassék, hanem megnövelve még nagyobb eredménytöbbletet hozzon. Ez a tárgyi tőke haszonrészesedésének gazdasági értelme. [...] Ebből persze még semmi sem következik arra nézve, hogy ez a tárgyi tőke a maga hozamából emberi tulajdonosának is hozzon. [...] Hogy a tárgyi tőke értékhozam-többlete megilleti-e emberi tulajdonosát és milyen mértékben, hogy ez a tulajdonos és esetleg haszonélvező ki legyen, annak eldöntése részben társadalometikai követelményekből, részben gyakorlati és történeti viszonyok tekintetbe vételéből folyó meggondolások eredménye."37

Az egyes termelési módok: az ember először gyűjtögetett, ebből alakult ki a földművelés, majd halászott, vadászott, s létrejött az állattenyésztés. Később bányászott és létrejött a kézművesség, illetve az ipar. Létrejött a munkamegosztás, a csere, a kereskedelem, s nyomában az áruk és a pénz. Először tehát a termelésnek volt egy élősdi szakasza, melyben az emberi szellem felfedezi és felhasználja a természet nyújtotta javakat, ám azok frissítésével, megújításával nem törődött. Másodikként létrejött az őstermelés. Harmadik korszakát jelentette az emberi termelésnek a kézművesipar és a cseregazdaság létrejötte. Negyedik típusként tarthatjuk számon a hivatásos kereskedelem és a pénzgazdaság és nyomában a kapitalista termelést, melyben a pénz fogja játszani egyre inkább a főszerepet a maga vállalkozó kedvével.38 Brandenstein Béla szerint ez a kapitalista szellem „az ókorban, a hellenizmusban, Karthágóban és Rómában kisebb méretekben, az európai újkor folyamán azonban hihetetlen mértékben kibontakozott".39 A kapitalista termelés tulajdonképp minden termelési módban ott lappang, mivel ez a gaz37 BRANDSTEIN 1936: 346-347.

38 BRANDSTEIN 1936: 358-366.

39 BRANDSTEIN 1936: 367.

Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7

67