Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA Hsán, azaz gazdaságosan csakis tőkeként kezelhető, amelyhez - immár erkölcsi érte­lemben - elsősorban az egyénnek, másodsorban a társadalomnak van joga. Főleg erre a munkaerőre gondol a marxizmus, amikor a gazdasági értéktöbbletet a munkának és nem a (főleg pénzbeli) tőkének kívánja juttatni: valójában nem a munkát, hanem a munkás munkaerőtőkéjét kell rajta értenünk. Tudjuk azonban, hogy az egyéni mun­kaerőhöz és munkához, valamint gazdasági hozamához a társadalomnak is - erköl­csi - joga van. Ámde az emberi munkaerőn kívül tőkét jelentenek azok az állandóan fenntartott tárgyi eszközök és javak is, amelyek a termelést annyira hatásossá teszik, hogy a természeti erők működésének, illetőleg hatásainak nekünk megfelelő alakításá­val az emberi gazdasági termelő munka hozamát megsokszorozzák. Már most ezek­nek a tárgyi eszközöknek és javaknak erkölcsi jogaik természetesen nincsenek: ámde a gazdasági célszerűség kívánja, hogy ez a tőke is részesüljön a gazdasági értéktöbblet­ben, hogy ne csupán fenntartassék, hanem megnövelve még nagyobb eredménytöbb­letet hozzon. Ez a tárgyi tőke haszonrészesedésének gazdasági értelme. [...] Ebből persze még semmi sem következik arra nézve, hogy ez a tárgyi tőke a maga hoza­mából emberi tulajdonosának is hozzon. [...] Hogy a tárgyi tőke értékhozam-több­­lete megilleti-e emberi tulajdonosát és milyen mértékben, hogy ez a tulajdonos és esetleg haszonélvező ki legyen, annak eldöntése részben társadalometikai követelmé­nyekből, részben gyakorlati és történeti viszonyok tekintetbe vételéből folyó meggon­dolások eredménye."37 Az egyes termelési módok: az ember először gyűjtögetett, ebből ala­kult ki a földművelés, majd halászott, vadászott, s létrejött az állattenyész­tés. Később bányászott és létrejött a kézművesség, illetve az ipar. Létrejött a munkamegosztás, a csere, a kereskedelem, s nyomában az áruk és a pénz. Először tehát a termelésnek volt egy élősdi szakasza, melyben az emberi szellem felfedezi és felhasználja a természet nyújtotta javakat, ám azok fris­sítésével, megújításával nem törődött. Másodikként létrejött az ősterme­lés. Harmadik korszakát jelentette az emberi termelésnek a kézművesipar és a cseregazdaság létrejötte. Negyedik típusként tarthatjuk számon a hi­vatásos kereskedelem és a pénzgazdaság és nyomában a kapitalista terme­lést, melyben a pénz fogja játszani egyre inkább a főszerepet a maga vál­lalkozó kedvével.38 Brandenstein Béla szerint ez a kapitalista szellem „az ókorban, a hellenizmusban, Karthágóban és Rómában kisebb méretekben, az európai újkor folyamán azonban hihetetlen mértékben kibontakozott".39 A kapitalista ter­melés tulajdonképp minden termelési módban ott lappang, mivel ez a gaz­37 BRANDSTEIN 1936: 346-347. 38 BRANDSTEIN 1936: 358-366. 39 BRANDSTEIN 1936: 367. Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7 67

Next

/
Thumbnails
Contents