Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMEI... Ezek után lássuk hát, hogy mit képvisel ezzel szemben Prohászka, mi az, amiben eltér a hivatalos állásponttól. A fenti összefüggésben a következőt tartja fontosnak: „A szentírási elbeszélés a világ természettudományos fölértésében nem állja utunkat."47 Ez az alapállása, ezt kell először is világosan látni, hogy tehát itt is szintézisre törekszik. Prohászka e kérdésben az úgynevezett „víziós elmélet" álláspontjára helyezkedik: „Víziókban adta elő neki48 az Úr a teremtés történetét, oly alakban, melyben azt az első ember s a nagy emberiség megérthette. E víziók célja az embert az ő viszonyáról Istenhez s a világhoz kioktatni; céljuk nem tudomány, hanem vallás. Isten nem akar sem paleontológiát, sem geológiát vagy anthropológiát tanítani, hanem Adámot az ősok, a végcél az élet tekintetében kioktatni; azért szabadon magyarázhatjuk a szentírásnak ez egyszerű ősi elbeszéléseit."49 Erről a „szabadon" való értelmezésről derül ki a későbbiekben, hogy ezt a Biblikus Bizottság szigorúbban értelmezte. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „lehet-e azt tanítani, hogy a teremtéstörténet említett három fejezetének tartalma nem igazán megtörtént dolgok elbeszélései, vagyis nem olyanok, amelyek megfelelnek a tárgyilagos valóságnak és a történeti igazságnak, hanem... allegóriák és szimbólumok, a tárgyilagos valóság alapja nélkül, történeti mezben előadva, vallásos és bölcseleti igazságok bevésése céljából? [...] Válasz: Nemleges."50 Ugyanezzel a „szabadon" történő értelmezéssel közelít Prohászka a nő teremtésének igen sokat vitatott problémájához is: „A legnaivabb része a szentírásnak az asszony teremtése. A szimbolizmus megérzik az egész elbeszélésen, s alig lesz ezidőszerint értelmes olvasó, aki rávehetné magát az elbeszélésnek szó szerinti értelmezésére."51 Nos, úgy tűnik, a Prohászka által említett „értelmes olvasó" megjelölés korai prognózisnak bizonyult, vagy legalábbis a Biblikus Bizottság tagjai más véleményen voltak, ugyanis „válaszaikban" ez áll: „Vajon különösen kétségbe lehet-e vonni a történelmi-szószerinti értelmezést, amikor az ugyanezekben a fejezetekben előadott olyan tényekről van szó, amelyek a keresztény vallás alapjait érintik; amilyenek többek között, minden dolognak Isten által történt teremtése az idők kezdetén; az ember rendkívüli teremtése; az első asszony megalkotása az első emberből [...]? Válasz: nemleges."52 Tehát bármennyire is naivnak tartja Prohászka az asszony teremtését az első emberből történetet tartalmazó elbeszélést, a bizottság ragaszkodik a szó szerinti értelmezéshez. Pro-47 ÖM 3,75. 48 Értsd: Ádámnak. 49 ÖM 3, 75. 50 A Biblikus Bizottság válaszai, 1909. június 30. 3513. In: Az Egyházi Tanítóhivatal megnyilatkozásai. Szerk. Fila Béla, Jug László. Kisterenye-Budapest, 1997. 617. 51 ÖM 4, 75. 52 FILA-JUG 1997: 627. [3513. sz.]. Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7 49
