Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Prohászka László A Szeleczky kápolna és Prohászka Ottokár

Prohászka László: A SZELECZKY KÁPOLNA ÉS PROHÁSZKA OTTOKÁR

A Szeleczky kápolna épülete előtti kis előkertben a 2000-es évek elején látható volt egy - minden valószínűség szerint - Prohászka Ottokár püspök mellszobrához készült, kőből faragott talapzat. Előlapján álló téglalap alakú, felül ívelt mezőben felvésett felirat: PROHÁSZKA OTTOKÁR/EMLÉKÉRE. A posztamens két oldalán szabályos álló téglalap alakú mélyedés arra utal, hogy eredetileg emléktábla vagy dombormű díszíthette a talapzatot. A Prohászka-szoborról - az eddigi kutatások szerint - nem áll rendelkezésre sem azonosítható fénykép, sem az alkotójára utaló adat. A kápolna felszenteléséről egyetlen fénykép maradt fenn. Ezen a kis előkertben egy szobor felső része látható. Mivel - amennyire kivehető - vállig érő haja van, aligha ábrázolhatta a székesfehérvári püspököt. Feltehetőleg a Szent Rókus kápolna 1907-ben lebontott barokk szobrainak egyike látható a képen.

Alapvetően három lehetőség jöhet szóba a Prohászka-szoborral kapcsolatban. Elvileg nem kizárt, hogy már 1910-től az előkertben állt. Ebben az esetben ez lehetett a Prohászka püspököt ábrázoló első köztéri szobor. Erre vonatkozóan azonban sem a székesfehérvári püspöki levéltárban, sem a plébánia iratanyagában, sem a helytörténeti leírásokban, sem a szoborkatalógusokban nincs adat. Megjegyzendő, hogy Prohászka Ottokár bár szerette és nagyra becsülte a művészetet,35 egyáltalán nem kedvelte a saját szobrászati megörökítését.36 A még életében, 1911-12-ben Kallós Ede által készített (ma a székesfehérvári Püspöki palotában található) mellszobor esetében,37 több helyen megemlékezik naplójegyzeteiben, milyen kelletlenül, lényegében csak kötelességből ült modellt. „Nekem azonban nagyon kínos, s valóságos szenvedés, hogy a világban megörökítsenek" - jegyezte fel 1914. április 8-án.38 Mivel naplójegyzeteiben viszonylag részletesen foglalkozott ezzel a témával, kevéssé valószínű, hogy néhány éve róla készített - ráadásul közösségi térbe került - szobráról ne tett volna említést az őt ábrázoló képzőművészeti alkotások számbavételekor.

A talapzatra felvésett Prohászka Ottokár / emlékére szöveg alapján inkább valószínűsíthető, hogy a posztamens és rajta lévő alkotás a székesfehérvári püspök halála, tehát 1927. április 2. után készült. Elképzelhető, hogy a Pro-35 Pl. Prohászka Ottokár: Több művészetet a templomokba. Magyar Iparművészet, XIV. évf. (1911) 1. sz. 1-2.

36 Szilárdfy Zoltán: Prohászka művészetszemlélete. In: Prohászka Ottokár - Püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár-Budapest, 2006. 270.

37 Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek I. (1877-1918). Szerk. Barlay Ö. Szabolcs. Szeged- Székesfehérvár, 1997. 317. - (1911. október 21.); 352. - (1914. április 8.).

38 Naplójegyzetek I.: 352. - (1914. április 8.).

Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7

451