Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Prohászka László A Szeleczky kápolna és Prohászka Ottokár
Prohászka László: A SZELECZKY KÁPOLNA ÉS PROHÁSZKA OTTOKÁR ban. A remetekertvárosi Szentlélek templom plébániai rangra emelésekor, 1955-ben felvett Canonica Visitatio-ban az istentiszteleti rend kapcsán említésre került: „Május hó szombatján a Magyarok Nagyboldogasszonya kápolnában is van litánia és szentbeszéd."17 Genthon István 1951-es adatközlése szerint a kisméretű előkertben két XVIII. századi barokk szobor volt, amelyek közül az egyik Nepomuki Szent Jánost ábrázolta.18 Ugyanerről a két szoborról tett említést 1982-ben Rajna György, aki az előkertben a bejárat mellett álló Nepomuki Szent János-szoborról képet is közölt,19 míg a másikat ekkor nem tudta azonosítani. Későbbi könyvében a Nepomuki Szent János melletti másik szoborban Xavéri Szent Ferenc alakját vélte felismerni Rajna.20 A kőből készült alkotások a szakirodalom szerint a pesti Szent Rókus kápolnáról lebontott szobrok közül valók.21 Ezt megerősíti az a tény, hogy a Rókus Kórház mellett álló kápolnáról 1907-ben - tehát nem sokkal a Szeleczky kápolna építése előtt - bontották le és szállították el törmelékként a szobrokat.22 (A két alkotás később a pesthidegkúti templom kertjébe, a templomhoz vezető út két oldalára került, egy-egy újonnan épített szoborfülkébe.)23 Valószínűleg szintén a Szent Rókus kápolna lebontott szobraiból származhat az a szoborfej is, amely a Szeleczky kápolnában, a bejárattól jobbra egy falba épített eredeti gyámkőre került. A gyámkövön olvasható HITZL ÉS KLEIN felirat valószínűleg Hitzl Jakab és Klein József kőfaragó cégére utal,24 amely minden bizonnyal a szoborfejet adományozta. Bár nincs arra adat, hogy a második világháborúban érdemi károsodás érte volna, az 1960-as évektől lassú enyészetnek indult a kápolna. Harangja elveszett, az előkertet benőtték az elvadult növények. Az épület - szinte szó szerint - eltűnt a szem elől. Talán ezért is tudta átvészelni a szocializmus időszakának egyházi épületek ellen irányuló bontási törekvéseit. 1964- ben megváltoztatták a kápolna előtti közterület nevét is: Boldogasszony 17 SzfvPL - Can.Vis. Remeterkertváros, 1955. 88. 18 Genthon István: Magyarországi műemlékek. Budapest, 1951. 35. 19 Rajna György: Elszámolás a külső kerületek műemlékeiről, emlékműveiről. In. Budapest, XX. évf. (1982) 11. sz. 9. 20 Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapest, 1989. 94., 96. 21 GENTHON 1951: 35.; RAJNA 1989: 94., 96. 22 KATBP 2013: 617. 23 KATBP 2013: 256. 24 A Budapesti Czím- és Lakásjegyzék 1910. Budapest, [1910.] A Törvényszékileg bejegyzett czégek között, a 633. oldalon olvasható: „Hitzl Jakab és Klein József kőfaragó üzlettulajdonosok, IX., Ferencz tér 6." (Szeleczky E. Lajos IX., Kinizsi u. 23. szám alatti telephellyel a kőműves mesterek között, a 915. oldalon szerepel a névjegyzékben.) 448 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
