Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Prohászka László A Szeleczky kápolna és Prohászka Ottokár
Prohászka László: A SZELECZKY KÁPOLNA ÉS PROHÁSZKA OTTOKÁR töző és olvasószoba, amelynek külön bejárata volt a Szeleczky-család kertje és az ingatlanon két évvel később felépült családi nyaraló felé.11 Szeleczky Ede Lajos 1911-ben telekkönyvileg hivatalosan megosztatta az ingatlanát akként, hogy a kápolna a hozzá tartozó földrészlettel külön házszámot (Boldogasszony út 39/A.) és önálló helyrajzi számot kapott. 1911. október 17-én a kápolnát a hozzá tartozó telekingatlannal Szeleczky a Pesthidegkúti Római Katolikus Sarlós Boldogasszony Plébániának adományozta. Poós Rezső plébános 1911. október 22-én az ajándékozási szerződés felterjesztésével levélben kezdeményezte a kápolna egyházi befogadását (tehát az ajándék elfogadását), és ennek megfelelően a szerződés jóváhagyási záradékolását a székesfehérvári Egyházmegyei Hatóságnál, amely az ajándékozást és a kápolna egyházi befogadását 1911. október 24-én jóváhagyta.12 (Figyelemre méltó, hogy a jóváhagyás már a kérelmező levél kézhezvételét követő napon megtörtént.) Fennmaradt egy XX. század eleji képeslap a kápolnáról, amelynek felirata „Mária segítő" kápolna. Boldogasszony-út, Mária-Remete. A köznyelv azonban a mai napig az adományozó Szeleczky családhoz köti a kis templom elnevezését. (A fenti képeslapnak magántulajdonban található olyan változata, amelyen alul a Mária segítő kápolna. Boldogasszony-út, Mária-Remete, felül a Szeleczky E. L. család kápolnája szöveg olvasható.) Az első világháború idején fekvő téglalap alakú emléktábla került a kápolna-belső jobb oldali hosszanti oldalfalára. Szövege: A HÁBORÚBAN ELESETT FIAINK LELKI ÜDVÉÉRT / I. FERENCZ JÓZSEF CSÁSZÁRI / ÉS APOSTOLI KIRÁLY ŐFELSÉGE / II. VILMOS CSÁSZÁR ŐFELSÉGE / URALKODÁSA ALATT / GRÓF TISZA ISTVÁN MINISZTER ELNÖKSÉGE / IDEJÉBEN. / SZELECZKY E. LAJOS ÉS NEJE ÁLTAL / BUDAPEST / 1915. III. 18. Az emléktábla bal és jobb alsó sarkában, apró betűkkel a készítők nevére utaló MÜLLER R., illetve KISS J. felirat olvasható. Az első világháborút követően a lakosság növekedése idővel a pesthidegkúti plébánia részekre osztásához vezetett. Először 1934-ben a nyugalmazott egri főegyházmegyés dr. Bozsik Pál lelkész vezetésével Remetekertváros egyházközsége különült el, amely 1937-ben kezdődő, 1942-ig eltartó templomépítésbe fogott; majd Pesthidegkút másik két filiája - Máriareme-11 Megújult a Szeleczky kápolna. Vö.: http://ppksz.fw/szeleczky.htm - (Letöltés: 2016. december 15.) 12 SzfvPL - No.4529 - 2000/1911. 446 Prohászko-tanulmányok, 2015-2017
