Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

IV. UTÓÉLET ÉS EMLÉKEZÉSEK - Mózessy Gergely „Állítólag Prohászka egyszer

Mózessy Gergely: „ÁLLÍTÓLAG PROHÁSZKA EGYSZER..

Ruzitska Mária ismertetője Marschall Rafael útikalauzáról,18 vagy Nyilas Jenő összegzése. Ezek szintén a születő Prohászka-kultuszról tanúskodnak: „ahogyan a házak tömegéből kiszárnyal a torony, úgy emelkedik ki Székesfehérvár kultúrtörténeti légköréből egy nagy halott, élőknél is elevenebb alakja. Székesfehérvárnak is megvannak a maga vezércsillagai: nevek, amelyek a városhoz fűződnek, de az egész magyarságnak közös kincsei: egy Budenz, egy Goldzieher, Simor János, Ybl Miklós (egész ház-sora áll a Vörösmarty-téren), Petőfiről, aki itt színészkedett, Virág Benedekről, Baráti Szabóról, Ányosról, Vörösmarty Mihályról, a ciszterciek gimnáziumának hajdani tanárairól, tanítványairól nem is szólva. De nem ők jelentik Székesfehérvárt, hanem - Prohászka Ottokár. Kultusza meghatóan bensőséges és sokoldalú. Ottokár püspök nevéről nevezett nagyharang zeng a székesegyház tornyában; a püspöki palota mögötti park, ahol a régi várrendszer utolsó maradványa áll, az ő nevét viseli. Épül a nagyszabású emléktemplom; a rezidenciában változatlanul meghagyták lakószobáját; a múzeumban egész termet tölt meg temérdek ereklyetárgya, sírja a régi Szentháromság-temetőben valóságos zarándokhely lett. És biztos, hogy valaha színes legendává fog bővülni a püspöki kert virágjainak története. A népszerű püspök muskátlival ültette tele a parkot, száz és száz piros muskátlival. Halála után a sok-sok virág utolsó szálig eltűnt: mindenki el akart tenni magának egy szál virágot örök emlékül. Azóta is zárva van a kert."19

Mivel az Új Idők irodalmi lap is volt, természetesen a benne közölt novellák, recenziók, vagy irodalomtörténeti elemzések is utaltak néha Prohászkára. Hol egy irodalmi alak említi; hol egy figura archetípusát fedezték fel benne.20 1942-ben irodalmi értékűnek tekintett szemelvényeket is közölt Prohászkától Herczeg Ferenc.21

Az Új Idők poszthumusz Prohászka-említéseinek azonban van még egy - igen jól elhatárolható - csoportja, amely talán a legérdekesebb. Ezek az életvezetési tanácsokban történt felbukkanások - melyek szerkesztői üzenetek formájában jelentek meg. Herczeg Ferencnek ugyanis számtalan levelezőpartnere volt. Elsősorban hölgyek, akik életük nehézségeit, problémáit, nagy kérdéseit elé tárták tanácsot kérve. A szerkesztő a lap hasábjain keresztül maga válaszolta meg azokat jeligésen. A levélírók kaptak egyfajta korlátozott, mégis önbizalom-növelő nyilvánosságot; kérdéseikre pedig válaszokat egy művelt, kifinomult úriembertől. Herczeg Ferenc a gyóntató

18 Új Idők, 37. évf. (1931) 205-206.

19 Új Idők, 40. évf. (1934) 777-779.

20 Új Idők, 34. évf. (1928) 723-724.; 35. évf. (1929) 321.; 38. évf. (1932) 13.; 41. évf. (1935) 597.; 42. évf. (1936) 513.; 43. évf. (1937) 52.

21 Új Idők, 48. évf. (1942) 754.

Prohószka-tanulmányok, 2015-201 7

431