Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - S. Szabó Péter A keresztény emberértelmezés elemei Prohászka Ottokár antropológiai mozaikjában
S. Szabó Péter: A KERESZTÉNY EMBERÉRTELMEZÉS ELEMEI... Ugyanez a problematika, az evolúció elmélete és annak az emberrel kapcsolatos következtetései az a terület, ahol teljes világosságban tanulmányozható Prohászka módszerének kétirányú törekvése, melyet a modern tudományok eredményeinek a keresztény világnézetbe állítása kapcsán folytat. Ez egyrészt a „pók programja" (saját megfogalmazása szerint), amelynek során a keresztény világnézet „aranyos szálával" akarja „átszőni" a modern tudományos eredményeket, itt az evolúció elméletét, és „beleszőni" a keresztény világképbe annak pozitív tényeit, másrészt az „értelmes kertészé", aki fűrészével eltávolítja az elburjánzott vadhajtásokat, a rendezetlenül nőtt ágakat, a megalapozatlan, túlzó következtetéseket. A „PÓK BELESZÖVŐ" TEVÉKENYSÉGE Nézzük először a „pók" programját. „Az evolúció nekünk nem ellenszenves, sőt mint fejlődő tudományunk tünete igen érdekes. Mindenekelőtt kedvenc eszmét látunk benne, amilyen már sok fordult meg az emberiség életében. Minden korszaknak van kedvenc tanulmánya, van kedvenc gondolata. Egy darabig divatosak, azután eltűnnek; annál jobban izgatják pedig a közönséget, minél merészebb célokat tűznek maguk elé s minél titokszerűbb a színezetük és sokat ígérő fölléptük."'1 - fejti ki alapvető viszonyát az evolúcióhoz. Ez tehát nem eleve elutasító. Sőt, a saját tábort, a keresztény teológusokat is meg akarja győzni erről. Pontosan tudja, hogy mit jelent az evolúció elfogadása. Tudja, hogy ezáltal kitágul, megmozdul a világkép. Tudja, hogy az eddigi fogalmak nem voltak jók. Hogy gyerekesek voltak. Készséggel helyt ad az újnak, teológiailag is, és erre bíztat másokat is: „Viseltessünk mi is nagy érdeklődéssel e kérdések iránt, s száműzzünk minden ellenszenvet s teoretikus ellenkezést az evolúcióval szemben; ne féljünk, hogy ez úton háttérbe szorul az Isten s materializmussá vékonyodik világnézetünk. Az emberi gondolatok az Istenről s a természetről gyakran gyerekesek s nem szabad azokat kímélnünk s korlátozottságukat féltenünk, hanem váljunk meg tőlük kész örömmel, ha új kilátásokat nyit a mélyebb felfogás ha tágul világnézetünk."11 12 A gyerekesség a régi, most elvetendő képzetekben az volt, hogy „azt gondoltuk, hogy minden fajt, minden alakot külön teremt; gyönyörködtünk a mintázó Istennek szorgalmán és apró rajzokon, finom színezésen visszatükröződő kedvtelésein s íme most háttérbe szorul az Isten! Gondolatait, terveit a természet folyása valósítja meg."13 Az itt alkalmazott írói eszközök, a furcsa, szokatlan helyesírás; 11 ÖM 4,27. 12 ÖM 4, 44. 13 ÖM 4,44. 40 Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7
