Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Fejérdy András A világháború problematikája Prohászka Ottokár műveiben
Fejérdy András: A VILÁGHÁBORÚ PROBLEMATIKÁJA PROHÁSZKA OTTOKÁR MŰVEIBEN ugyanis, hogy az igazságos háborúról szóló hagyományos teológiai tanításra támaszkodott, implicit módon azt is jelezte, amit naplójában expressis verbis megfogalmazott: hogy tudniillik a háború rossz - még ha a bellum justum prizmáján keresztül ez a nyilvánosságnak szóló szövegeiben kisebbik rosszra finomodott is. Malum absolutum: a háború értelme A háború borzalmainak megtapasztalása, a remélt villámháborús sikerek késlekedése, a minden várakozást felülmúló emberáldozat nyomán néhány hónap múltán csökkent a társadalom kezdeti háborús lelkesedése. Ebben a közhangulatban Prohászka mind nyíltabban fogalmazta meg a háborúval kapcsolatos negatív értékelését, amelyet addig jórészt csupán naplójegyzeteiben rögzített. 1915 tavaszától megnyilatkozásaiból eltűnik a bellum justum motívuma, és helyette a háborúnak, mint a rossz különleges megmutatkozási formájának a gondviselés terveiben betöltött szerepével kezdett foglalkozni, mígnem 1915 őszén már igen erőteljes megfogalmazással tette mindenki számára világossá háborúellenes álláspontját: „aminek csontja, vére, aminek lelke s szíve van, az mind elhárítja magától a háborút, az mind antimilitarista. Militaristák a theóriák, - nem a theoretikusok - s az ördög. Igen, az ördög, a rossz, a bűn!"17 Ezzel párhuzamosan egyenesen a háború jogos volta ellen foglalt állást: „Beszélnek ugyan jogos és igazságos háborúkról; de erre csak azt mondhatom: hagyjátok el e címkéket s e kategóriákat; hagyjátok el az értelmi foglalatokat, s nézzetek oda a harcterekre! Lehetséges-e az, hogy a jog s igazság eszményi kereteibe beleüljék az általános gyilkolás s öldöklés, s van-e köze e tiszteletreméltó fogalmaknak az embertelen kegyetlenséghez?! Joggal s igazsággal magát a háborút sem magyarázni, sem enyhíteni nem lehet; [...] Itt nem a jog vagy a jogtalanság, hanem maga a háború a probléma s a botránykő."18 Miután Prohászka felhagyott azzal, hogy a háborút a bellum justum keretein belüli kísérelje meg értelmezni, a harcok immanens okainak keresése is háttérbe szorult. A Katholikus Szemle 1917. januári számában A latin és germán kultúra a világháborúban című dolgozatában (ezzel is cáfolva a háború jogos voltát) még leszögezte, hogy a hadviselő felek propagandájával szemben, „ez a világháború nem kultúrákért folyik. [...] Senki sem tagadja, hogy vannak 17 ÖM 10,292. 18 ÖM 10,284-285. 364 Prohószka-tanulmányok, 2015-2017
