Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
III. VILÁGHÁBORÚ ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS - Fejérdy András A világháború problematikája Prohászka Ottokár műveiben
FejérdyAndrás: A VILÁGHÁBORÚ PROBLEMATIKÁJA PROHÁSZKA OTTOKÁR MŰVEIBEN Prohászka Ottokár világháborúval kapcsolatos álláspontjának megismerésében három alapvető forrástípusra támaszkodhatunk, melyeket csaknem kivétel nélkül tartalmaz a Schütz Antal gondozásában 1928-1929-ben megjelent Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái 25 kötete.3 Rendelkezésünkre állnak a székesfehérvári püspök 1914-1918 között készített naplójegyzetei, háború idején írt pásztorlevelei, valamint a háborúra reflektáló beszédei és írásai. Ez utóbbiak közül kiemelkedik egy sajátos gyűjtemény, amelyet Prohászka szándékaitól függetlenül tett közzé 1915-ben az Élet kiadó A háború lelke címen.4 A szövegek elemzésekor módszertani szempontból mindenekelőtt azt kell figyelembe vennünk, hogy Prohászka az Osztrák-Magyar Monarchia belsejében, Budapesttől délnyugatra található székesfehérvári egyházmegye püspökeként nem került közvetlen kapcsolatba a háborúval: egyházmegyéje területén harci cselekmények nem folytak, és a püspök maga sem vállalt semmilyen háborús szerepet. Megnyilatkozásai tehát - jóllehet írásainak publicitása nem korlátozódott kizárólag egyházmegyéje területére - mindenekelőtt a „hazai front" (Heimatfront) tapasztalataival, a háborúnak az otthon maradottak hétköznapi életére gyakorolt kihívásaival foglalkoznak.5 A hátországot megszólító Prohászka a katolikus teológiai hagyományra támaszkodva a háborút más európai püspökökkel lényegében azonos értelmezési keretben tárgyalta. Fontos ezért azt is megvizsgálnunk, miként állította a székesfehérvári püspök a háború és béke teológiájának közös kulcsfogalmait (igazságos háború, büntetés, tisztulás, áldozat stb.)6 mind erőteljesebb háborúellenes érvelése szolgálatába, miközben mások ugyanezeket a képeket használták a háború igazolására és a hívek háborúra való buzdítására. Amikor Prohászka első világháborúval kapcsolatos álláspontját vizsgáljuk, különbséget kell végül tennünk Prohászka a magánember, és Prohászka, a közéleti szereplő megnyilatkozásai között. Naplója 3 Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái 1-25. Szerk. Schütz Antal. Budapest 1928-1929. (Továbbiakban: OM) A naplójegyzetek újabb kiadása: Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek, I. (1877-1918). Szerk. Barlay O. Szabolcs. Szeged-Székesfehérvár, 1997. Shvoy Lajos püspök hagyatékából származó további részletek: Prohászka Ottokár: Naplójegyzetek, II. (1891-1919). Szerk. Szabó Ferenc, Szeged-Székesfehérvár, 1997. 4 A kötet keletkezéséről ld. MÓZESSY 2015: 37-38. A kötet pozitív fogadtatására utal Vári Albert recenziója: Vári Albert: Prohászka Ottokár: A háború lelke. „Elet" kiadás. Budapest, 1915. Ara 4 kor. 2061. In: Keresztény Magvető, 51. évf. (1916) 1. sz. 49-53. 5 REICHMANN 2009a: 295. 6 Vö.: REICHMANN 2009b: 795.; Chaline, Olivier: Mesure de la démesure. La Premiére Guerre mondial. In: Revue Catholique Internationale Communio, Tome XXXVIII. (2013) 3-4. mai-aout. 23., 30. Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7 359
