Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE deklődött a kalocsai érseki szék betöltése kapcsán sub secreto pontificio Wtodzimierz Ledóchowski jezsuita rendfőnöktől78 és Patrick Murray redemptorista rendfőnöktől79. Az így megürülő székesfehérvári vagy pécsi püspökségre pedig a nuncius által felhozott Mészáros Jánosról, Breyer Istvánról, Lépőid Antalról és Ernst Sándorról kért információt. Vassról nem; talán mivel a nunciustól kapott információk alapján személyét eleve kizártnak tartotta, illetve úgy ítélte meg, hogy a politikában, főként a király detronizációjában való aktív részvétele révén kinevezése még Prohászkánál is valószínűtlenebb.80 Mit írtak a megkérdezettek Prohászkáról? Murray április 4-i rövid levelében arról tájékoztatta az államtitkárt, hogy a bécsi tartományban mindössze egy atya van, aki tud valamelyest információval szolgálni a jelöltekről, de ő sem ismeri egyik említett személyt sem. Azonban Prohászkáról és Zichyről hírnevük alapján rendelkezik némi információval: mindkettő nagyon jó püspök, Prohászka nagyon sokat írt, de három műve 1911-ben indexre került.81 Ledóchowski április 9-i válaszlevelében Kalocsára Zichy mellett teszi le a voksát. Úgy véli, hogy bár Prohászkának csodálatos adottságai vannak, de túlzottan elfoglalt ahhoz, hogy teljes egészében az egyházmegyéjének szentelje magát. Továbbá túlzottan ragaszkodik a liberális eszmékhez, különösen a más vallásokkal kapcsolat terén. Zichynek nincsenek olyan intellektuális adottságai mint a székesfehérvári püspöknek, de kegyességével, erényességével, szilárd alapelveivel kiemelkedik, melyek képessé teszik „nyája" irányítására. Azonban sajnos gyenge az egészsége.82 Tehát Prohászka ellen ismét a nuncius által már 1922. szeptember 18-án 78 1866-ban született lengyel nemesi családban, 1889-ben lépettbe a Jézus Társaságba, 1894-ben szentelték pappá, 1901-ben tette le ünnepélyes fogadalmát és vált professzus szerzetessé. 1915- től 1942-ben bekövetkezett haláláig volt jezsuita rendfőnök. Bővebben lásd: Gyenis András: A jezsuita rend generálisai. Budapest, 1935. 78-80.; Mendizábal, Rufo: Catalogus defunctorum in renata Societate lesu ah a. 1814 ad a. 1970. Roma, 1972. 406. Prohászkának különleges kapcsolata volt a jezsuita renddel, hiszen hivatásválasztásakor megfordult benne a jezsuita szerzetesrendbe lépés gondolata, mind Kalocsán mind Rómában a jezsuiták neveltje volt és jelentősen hatott rá az ignáci lelkiség. Vö.: SZABÓ 2006: 206-217.; Orvos Levente: A „sentire cum ecclesia" ignáci elv nyomai Prohászka írásaiban. In: Prohászka-tanulmányok 2009-2012. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2012. 231-240. 79 1865-ben született Írországban. 1889-ben tette le ünnepélyes fogadalmát. 1890-ben szentelték pappá. 1907-1909 között az ír rendtartomány tartományfőnöke, 1909-től 1947-es lemondásáig redemptorista rendfőnök (olaszul „rettore maggiore"-ként említik). A limericki ír kolostorba vonult vissza és ott is hunyt el 1959-ben. Boland, Samuel J.: A dictionary of the Redemptorists. Roma, 1987.252. 80 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 47r. A két szerzetesi elöljárónak írt levél fogalmazványa. 81 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 66r. 82 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 68rv. Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7 339
