Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE össze 52 éves és munka nélkül Budapesten két szobában tengeti a napjait. Mivel a kormányhoz és a kormányzóhoz is kötődik, nem lenne ellenükre, különösen, hogy antilegitimistának tartják, habár minden nap recitálja a Memento pro Rege-t a szentmiséjében. Prohászka Ottokár a levelében nem kerül említésre.56 Pár nappal később - tekintve, hogy a nuncius leveléből nyilvánvalóvá vált számára, hogy milyen súlyos a kalocsai érsek állapota - Gasparri Glattfelder Gyulát szeretné kalocsai segédpüspöknek kineveztetni, aki, ahogy Marmaggi bukaresti nuncius 1922. október 26-i leveléből kitetszik, persona non grata lett a román kormány szemében.57 Mivel a beteg Váradynak már van Horváth Viktor személyében segédpüspöke és a magyar kormány sem nézné jó szemmel, a nuncius nem javasolta ezt a megoldást.58 Glattfelder neve lehetséges kalocsai érsekként 1922-1923-ban nem merült fel a vatikáni dokumentumokban.59 Tehát még meg sem halt Várady, a nuncius és a kormány is már állást foglalt, hogy kit kellene utódjául kinevezni. A kormány szerint Prohászka Ottokár lenne az ideális jelölt, Székesfehérvárra pedig Vass József. A nuncius szerint Zichy Gyulát kellene a kalocsai érseki székbe áthelyezni, Pécsre pedig Batthyány Vilmos érseket. Közülük Zichyhez mindvégig következetesen ragaszkodott, a pécsi székre változtak a Szentszéknek javasolt jelöltjei. Az eddigi szakirodalom vizsgálódása nagyrészt itt kezdődik,60 a kalocsai érsek halálával, amikor - ahogy a vatikáni forrásokból kitetszik - az érseki successiora a két markáns álláspont már kialakult. A konkrét esetet azonban nem szabad teljesen külön szemlélnünk főkegyúr hiányában 56 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, ff. 39r-40v. 57 Már az Államtitkárságon a nuncius 1922. november 17-i jelentésére rájegyezték, hogy Glattfeldert ajánlani segédpüspöknek. 1922. november 24-én kelt Gasparri távirata, melyben hivatkozva a Csanádi püspök nehéz helyzetére, vázolja a tervet a nuncius véleményét kérdezve a segédpüspöki kinevezésről: S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 41r. Glattfelder helyzetéről beszédes adatokkal szolgál Marmaggi nuncius jelentése: S.RR.SS. AA.EE.SS. Romania, Anno 1922-1923, pos. 38., fasc. 31, ff. 29r-30r. Ahogy a nuncius fogalmaz: „il Governo vede in Mons. Glattfelder un agente politico antirumeno, attivo e autorevole, e percio pericoloso." Tehát a román kormány aktív és tekintélyes, így veszélyes románellenes politikai ügynököt látott benne. 58 A nuncius 1922. november 25-i távirata: S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12- 13, fasc. 21, f. 42r. 59 Korábban Gergely Jenő feltételezte, hogy Glattfelder Gyula is a hivatalos jelöltek között volt a megürült kalocsai érsekségre 1923-ban (Vö.: GERGELY 1997: 55.). A szentszéki források alapján úgy tűnik, hogy csak Várady mellé, mint lehetséges kalocsai segédpüspök került szóba. 60 Mindössze egy-egy elszórt utalást találunk rá, hogy már korábban is elkezdődhetett a beszélgetés a leendő kalocsai érsek személyéről. Gergely Jenő ír egy kicsit hosszabban ezekről a Magyar Országos Levéltár forrásai alapján: GERGELY 1997: 54-55. Prohászko-tanulmányok, 2015-2017 333
