Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE pott választ Gasparritól, aki helyeselte a miniszternek adott válaszát, egyben arra utasítva, ha alkalom nyílik rá, hangsúlyozza, hogy a kormánynak nincs joga a püspöki kinevezésekbe beavatkozni és a Szentszék csak arra hajlandó, hogy a kiválasztottak neveit közölje a kormánnyal, hogy megtudja van-e ellenük politikai természetű kifogása.48 A Szentszék e kérdésben - amennyiben korábbi konkordátum vagy más egyezség eltérően nem rendelkezett - egységes szempontok szerint szándékozott eljárni, amelyet a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja bíborosainak 1922. július 30-i ülése rögzített. E találkozó tisztázta, hogy mit fogad el és mit nem fogad el a Szentszék politikai természetű kifogásnak.49 Az államtitkár továbbá bizalmasan közölte, hogy Prohászka kinevezése meglehetősen nehézkes lenne, széküresedés esetén vélhetően a többi nuncius által ajánlott jelölt közül választanának.50 Klebelsberg az első kísérletet követően november elején ismét visszatért a kalocsai érseki szék betöltésének és ennek kapcsán a püspöki kinevezéseknek témájára, ami alkalmat adott a nunciusnak, hogy kifejtse a Szentszék általános álláspontját. Ezzel szemben világosan kirajzolódik a kormány álláspontja is: azt szeretnék, hogy a magyar Szent Korona ősi joga a püspökök kinevezésére fennmaradjon, ennek megvédését egyenesen a kormány feladatának tekintik. A jog elnyomása komoly elégedetlenséget szülne a közvéleményben és nehezen lehetne elkerülni a püspöki menzákhoz tartozó javak szekularizációját. Klebelsberg a beszélgetés során arra is célzott, hogy jó lenne, ha a Szentszék döntése nem teremtene precedenst, amely sérthetné a leendő uralkodó főkegyúri jogát. E gondolatívet a nuncius is felkarolta és felvetette az államtitkárnak, hogy nem lehetne-e a magyar kormányt azzal nyugtatni, hogy a püspökkinevezések módja ideiglenes, a Szentszék fenntartja magának a jogot, hogy a kérdést újra megvizsgálja, ha Magyarországon megváltozna a politikai helyzet.51 Az államtitkár ennek kijelentését nem tartotta opportunusnak, mindössze annyit engedélyezett, ha szóba kerül a téma, akkor magánvéleményeként közölje, 48 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 6, fasc. 1.1, f. 18r. 49 Többek között a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációjának ezt az ülését is érintettem a pécsi VIII. Nemzetközi Hungarológia Kongresszus Vatikáni magyar történeti kutatások a 21. században szimpóziumán „A főkegyúri jog a Rendkívüli Egyházi Ügyek Kongregációja agendáján az 1920-as évek fordulóján" címmel tartott előadásomban, melyből a tanulmány a konferencia előadásaiból készülő tanulmánykötetben fog megjelenni előreláthatólag 2017-ben. (Későbbiekben: TÓTH 2016). 50 ASV Arch. Nunz. Ungheria, busta 6, fasc. 1.1, f. 18r. 51 S.RR.SS. AA.EE.SS. Austria-Ungheria, Anno 1920-1923, pos. 764, fasc. 6, ff. 24r-26r. A nuncius 1922. november 5-i levele a bíboros államtitkárnak. Prohászka-tanulmónyok, 2015-2017 331
