Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE A nuncius a másik kérdéses műve címét sem helyesen idézi, ugyanis Prohászka könyve Föld és ég címmel jelent meg. Tudomása szerint e könyv esetében az esztergomi érseki kúria előírta Prohászka számára, hogy az Adám és Éva teremtéséről szóló két fejezetet törölje belőle.38 Gergely Jenő leírása szerint 1911 őszén e könyvnek már a negyedik kiadását készítették elő és előtte e kéziratot is vizsgálta a Vigilantia-bizottság; Andor György, a cenzúrabizottság elnöke és Mössmer József főegyházmegyei cenzor is átolvasta. Az előbbi javasolta, hogy a kéziratból hagyják ki az Ember és evolúció című fejezetet, valamint a 449. oldalt. Ezek nélkül Rajner Lajos, a consilium vigilantia elnöke megadta a műnek az imprimaturt.39 Bár Prohászka alávetette magát az utasításnak, a nuncius szerint az Alkotmány című újságban megjelent cikkéből az tűnt ki, hogy csak azért nem publikálta a fejezeteket, hogy ne okozzon problémát az esztergomi könyvkiadónak, valójában továbbra sem vetette el azok tartalmát.40 Ugyanebben az újságban 1919-ben egy cikkében a nuncius leírása szerint sokak megbotránkozására azt állította, hogy a vallás magánügy.41 A nuncius államtitkárságra írt gondolatainak eredőjét a nunciatúrai anyagban egy aláírás és dátum nélküli kézírásos lapon kell keresnünk. Mivel a Prohászka Ottokárról és Vass Józsefről szóló információk előtti lapon Baranyay Jusztin főkegyúri jogról alkotott véleményére reagáló leírás található, szintén latinul, azonosnak tűnő kézírással, s az előbbi szintén névtelen íróját a benne szereplő utalások miatt Tomcsányi Lajos jezsuita atyával azonosíthatjuk, így elképzelhető, hogy Prohászkáról mű ügyében Rajner Lajoshoz, az esztergomi consilium a vigilantia elnökéhez. Az utóbbi 1912. február 12-i részletes magyarázó levele után azonban mégsem indult vizsgálat az ügyben. 38 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 34v. 39 GERGELY 1994:143-144. - Lásd kötetünkben S. Szabó Péter írását - szerk. 40 Az Alkotmány című napilap számait 1911. szeptember elejétől 1912. december végéig egyenként átnézve, és végigolvasva Prohászka püspök benne megjelent cikkeit, illetve beszédeinek szövegét a jelen tanulmány szerzője nem talált olyan cikket, amelyben a székesfehérvári püspök arra hivatkozott volna, hogy azért nem publikálta a Föld és ég kérdéses fejezetét, hogy ne okozzon gondot az esztergomi könyvkiadónak. Amennyiben a nuncius által említett cikk létezett, előfordulhat, hogy nem egy közvetlen, hanem egy későbbi reflexióról lehet szó, vagy a nunciusnak információt szolgáltató feljegyzés írója egy másik újságban olvasta, de több év távlatából pontatlanul emlékezett rá, hogy hol. 41 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 34v. A kérdéses cikk: Prohászka Ottokár: Vallásoktatás és modern szabadság. In: Alkotmány, XXIV. évf. 56. sz. (1919. március 6.) 1. Prohászka nem arról írt, hogy a vallás kizárólag magánügy lenne, a feljegyzések írója gondolatait a szövegkörnyezet nélkül hozza. A teljes kontextusban: „Az sem segít a vallástalan erkölcs behozatalának jogcímem, hogy a vallás állítólag magánügy s így az iskolából kizárandó; mert kérdem, hát a vallástalanság talán közügy s azért az iskolába behozandó? Ha a vallásnak állítólagos magánügyi jellege ürügy arra, hogy az iskolából száműzzék, ugyan mily jogon akarják oda a vallástalanságot átültetni? Pedig erről van szó: vallás helyett a vallástalanságra neveljen az iskola." Ezzel nem ért egyet a püspök. Maga a cikk az iskolából a vallásoktatás száműzése ellen foglal állást. 328 Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7
