Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
II. A PÜSPÖK RÓMAI MEGÍTÉLÉSE - Tóth Krisztina Prohászka Ottokár jelöltsége a kalocsai érseki székre. A püspökkinevezések gyakorlatának próbája a király nélküli királyságban vatikáni levéltári források alapján
Tóth Krisztina: PROHÁSZKA OTTOKÁR JELÖLTSÉGE A KALOCSAI ÉRSEKI SZÉKRE hogy karon fogva sétált a rabbival a főutcán, az Egyetemi templomban tartott konferenciabeszédein a pesti főrabbi rendszeresen részt vett, csakúgy mint más zsidó vallású személyek, zsidó orvosokkal, ügyvédekkel is barátkozott, tisztelettel szólt a hitét megélő zsidóságról, akkor a kép már sokkal árnyaltabb.25 Különösen, ha a halálakor a zsidó sajtóorgánumokba írt nekrológokat is szemügyre vesszük, melyekből kitetszik, hogy munkássága, személyisége a zsidóságnak a tiszteletét és csodálatát is kiváltotta.26 A Szentszék szemében azonban az 1920-as évek elején - tehát még jóval a II. vatikáni zsinat előtt - proto-ökumenizmusa, zsidókkal barátkozása nem feltétlenül számított érdemnek. Szintén mellette szól a vallás- és közoktatásügyi miniszter szerint, hogy tevékenységének köszönhető, hogy a magyar értelmiségi réteg nagyobb része megmaradt vallásosnak.27 Ezt a megállapítást a kortársak értékelése is alátámasztja.28 Végül, de nem utolsósorban amellett is érvel a miniszter, hogy pártatlan tudna lenni a kalocsai érseki javak kezelésekor, mivel nincsenek rokonai, így nem lehetne azzal vádolni, hogy feléjük nagyobb a bőkezűsége, mint a szegények felé.29 Klebelsberg Prohászka rokonságát tekintve némileg pontatlan információkkal rendelkezett. Bár Prohászka Ottokár édesapja valóban meghalt már 1879-ben, édesanyja pedig alig egy évtizeddel élte túl, 1888-ban hunyt el, de testvérei 1923-ban még éltek, ráadásul Prohászka Irma férje, Nagy Alfonz halálát követően Ottokár házában lakott, Gusztáv nevű öccsét és feleségét pedig szintén a püspökség Csaba: Prohászka Ottokár zsidóellenességéről. In: Egyháztörténeti Szemle, 9. évf. (2008) 4. sz. 133-155.; Mózessy Gergely: A Prohászka-disputához. ín: Egyháztörténeti Szemle 10. évf. (2009) 1. sz. 113-117.; Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár és a numerus clausus. In: Jogfosztás - 90 éve: Tanulmányok a numerus claususról. Szerk. Molnár Judit. Budapest, 2011. 78-105.; Fazekas, Csaba: „Numerus clausus represents a strong national ideology". Bishop Ottokár Prohászka and the closed number law in Hungary. In: The numerus clausus in Hungary. Studies on the First Anti- Jewish Law and Academic Anti-Semitism in Modern Central Europe. Ed. Karady, Victor-Nagy, Peter Tibor. Research Reports on Central European History 1. Budapest, 2012.165-175.; Fazekas Csaba: Adalékok Prohászka Ottokár és a numerus clausus kapcsolatához. In: Zsidók és keresztények az évszázadok sodrában - Interpretációk egy témára. Szerk. Horváth Zita, Sz. Halász Dorottya. Miskolc, 2015. 241-252. 25 MÓZESSY 2008b: 128-129. Arról, hogy például a lipótvárosi zsidó asszonyok gyakran hallgatták az egyetemi templomban tartott prédikációit: Szalay László: Zsidó sajtóorgánumok Prohászkanekrológjaiból. In: Prohászka-tanulmányok, 2012-2015. A Székesfehérvári Egyházmegye Prohászkakonferenciáinak előadásai. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2015. 314. 26 SZALAY 2015: 302-319., a nekrológok szövege: 314-319. 27 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 34v. 28 PL: BRISITS 1927: 45-51., különösen: 47., 51. (Csernoch János megemlékezése), 71-81. (Mihályfi Ákos megemlékezése); 102-115., különösen 103-104. (Eberle József megemlékezése), 251-265., különösen 262-263. (Czettler Jenő megemlékezése). 29 S.RR.SS. AA.EE.SS. Ungheria, Anno 1922-1926, pos. 12-13, fasc. 21, f. 34v. Prohászka-tanulmányok, 2015-201 7 325
