Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Mózessy Gergely Prohászka Ottokár és a protestantizmus
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A PROTESTANTIZMUS Halász Imre valami hasonlót fejezett ki Kaas Ivorról írt nekrológjában: „Azt hittem, rég áttért a katolikus vallásra. De ez forma szerint nem történt meg."43 Feltétlenül meg kell említenünk, hogy sok protestáns részéről az efféle, tehát felekezeti határon átnyúló, személynek szóló megbecsülést Prohászka maga is képes volt kivívni. Gáncs Aladár székesfehérvári evangélikus lelkész naplója;44 vagy Ravasz László olvasónaplója45 egyaránt arra utal, hogy írásai alapján bizonyos kérdésekben lelki társnak tekintették a fehérvári püspököt, amit később személyes találkozások is követtek.46 A FELEKEZETEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK ESZMÉJE Jött egy világháború, nyomában széthullt a Monarchia, elveszítette a kormányrudat a liberalizmus. Helyette egy másik izmus, Prohászka másik ellenfele ragadta meg a hatalmat: a szocializmus. A keresztény felekezeteket egy közös, új veszély fenyegette, melyben ismét az összefogás vált fontossá. A forradalmak ideje jött, előbb a „polgári demokratikus"-é, melynek hónapjaiban Károlyi rezsimje hitegette az országot egy választás megszervezésével. 1918. december 5-én bizalmas értekezleten gyűltek össze a keresztény szervezkedés potenciális vezéralakjai. Zichy János, korábbi vallás- és közoktatásügyi miniszter és Prohászka Ottokár mellett két evangélikus püspök jelenlétéről tudni biztosan: Kapi Béláéról és Geduly Henrikéről. A korszak monográfusa, Tengely Adrienn szerint katolikus oldalról indult ki az együttműködés kezdeményezése 47 Sokan vélték ekkor úgy, hogy Prohász-43 Halász Imre: Báró Kaas Ivor. In: Nyugat, IV. évf. (1911) 3. sz. - http://epa.oszk.hu/00000/00022/ 00073/02199.htm - (Utolsó letöltés 2016. március). 44 Gáncs Aladár 1916 júniusában Fehérvárra kerülve például így fogalmaz: „...megleltem Fehérvár szépségeit. Nem a városét, de a határét. [...] Nagy dolog nekem ez a természet. E nélkül nem merném útnak bocsátani az életemet. Úgy kell az nekem, mint az imádság most már. És ahhoz, amiért nekem kell, ép[p]en ilyen táj kell a természetből. Nem úgynevezett festői, nem szenzációs, hanem lélekfürösztő, lélekgazdagító, lélekringató. Csodálom, hogy nem akadt eddig, aki jobban megmondta volna a mi határunkról ezt. Igaz - Prohászka." - A magántulajdonban lévő napló kutatásának lehetőségét ezúton is köszönöm Gáncs Péter evangélikus püspöknek és Kovács Eleonórának, az Evangélikus Gyűjteményi Tanács elnökének. 45 Hatos Pál: Ravasz László, az olvasó. In: Kommentár 3. (2010) - http://docplayer.hu/2097016- Hatos-pal-ravasz-laszlo-az-olvaso-a-sarospataki-ravasz-hagyatekbol.html - (Utolsó letöltés: 2016. szeptember). 11. 46 Bencze András közlése szerint Gáncs Aladár estében ennek tárgyi emléke is van: karosszéke, melybe neves vendégeinek monogramját belevéste. 47 Tengely Adrienn: A magyar egyházak a forradalmak korában. Eger, 2010. 445-446. Az idézett forrás jelzete: EOL Raffay Sándor hagyatéka. 3. d. 3. cs. Prohászka Ottokár 1919. március 7-i levele Raffay Sándorhoz. 24 Prohószka-tanulmányok, 2015-201 7
