Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)
I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Mózessy Gergely Prohászka Ottokár és a protestantizmus
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A PROTESTANTIZMUS stúdium hiánya elmondat velük. Különben stúdium neki s nekik nem kell; csak tartsák s el ne eresszék a protestantizmus egyedüli összetartó elvét: az »odium papae«-t." - kezdte sorait Prohászka. Majd egy kitérő után rövid katalógust tett közzé a cikkben említett témákról, melyet így zár: „[...] a szónoki hév végre a klimax lajtorjájának szédítő fokán áll tótágast [...], hogy e komédiát rendező úriember azután önérzetes pennájának hegyére vegye s írja ki nevét: Dr. Szlávik Mátyás. Bravó! hogy volt! újra!" Szlávik Mátyás két évvel volt fiatalabb Prohászkánál. Ekkoriban Eperjesen, később Budapesten volt az evangélikus teológia tanára, 1937-ben hunyt el. Valóban sok mindennel foglalkozott.30 Prohászka előbb írásának szellemét utasította el, majd - ami talán még fájóbb lehetett a megbírált szerzőnek - a katolikus egyház szervezetét, történetét és tanítását illetően tudományos felkészültségét vonta kétségbe. Számos tévedésére és csúsztatására felhívta a figyelmet, miközben eszköztárát és célkitűzéseit is keményen bírálta: „Az egész tudományos apparátus, mely mint bömbölő ágyúsor azzal van megbízva, hogy az irányeszme fedezetében szórja a tüzet az ellenre, az alapos stúdiumnak egyetlen foszlányát sem képes felmutatni; azt a benyomást teszi, mintha kalendáriumokból s mindenesetre az »Evangélikus szövetség« által szélnek eresztett röpiratokból volna kihalászva. Csak úgy trombitál róla a tudatlanság és az elfogultság, melyet a zsíros és zamatos frázisok komédiás toaletteje sem bír elfödni". Nem kedves szavak ezek. Nem csodálhatjuk, hogy Szlávik Mátyás sem különösebben kedvelte meg Prohászkát. Legyen elég utalni egyetlen felsóhajtására, mely a Lutherrel foglalkozó német katolikus egyháztörténeti irodalom szidalmazását zárta 1905-ben: „S a mi áll a német katholiczizmusról, még inkább áll a magyar kath. egyházról s annak theol. irodalmáról, mely sehogy sem tudott a magyar nemzeti művelődés eszmekörébe beilleszkedni. Hisz Prohászka koronkénti nagyhangú kijelentéseit csak nem tarthatjuk magyar tudományos theologiának!"7’1 (Meg kell azonban jegyezni, hogy később talán megenyhült a fehérvári püspök irányába, egyik művében egyetértőén idézte is.32) De a század első éveiben született ennél élesebb protestáns kritika is Prohászkáról. Első kiadott lelkigyakorlatos szentbeszédsorozatát, egy litografált kiadványt - az urak fővárosi Mária-kongregációjában 1903/1904 folyamán elmondott beszédsorozatát - recenzálta a Protestáns Szemle. Tüdős István bevallottan arra volt kíváncsi, hogy a férfiak pasztorálásában lehet-e tanulni valamit Prohászkától. Bírálatában nem fukarkodott a ke-30 Vö.: http://teol.lutheran.hu/tanszek/rendszeres/munkatarsak/elodok/szlavik.pdf - (Utolsó letöltés 2016. március). 31 Szlávik Mátyás: Németországi egyházi szemle. In: Protestáns Szemle, 17. évf. (1905) 4. f. 267. 32 Szlávik Mátyás: Platón és Krisztus. In: Protestáns Szemle, 29. évf. (1917) 4-5. f. 281. 20 Prohászka-tanulmónyok, 2015-201 7
