Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Klestenitz Tibor „Az anyaszentegyház Amerikában imponált nekem legjobban." Prohászka Ottokár képe az Egyesült Államokról

Klestenitz Tibor: PROHÁSZKA OTTOKÁR KÉPE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKRÓL

ségesen és nagyvonalúan adakozik az egyházi célokra, ezeken a helyeken ugyanis a klérus szigorúan betartja az egyház törvényeit, ezért a nép megbízik benne. A hívek és a papság közötti elidegenedésének valójában tehát az az oka, hogy „Az egyházi kánonok sok helyütt feledésbe mentek nálunk, szorgalmazásuk, az ellenük vétők megbüntetése kiment a divatból, ezért a züllött állapotok minden téren." A szerző úgy vélte, hogy az amerikai katolikusok viruló hitéletének valójában nem az „amerikai karakter" a magyarázata, „hanem az egyház szabványainak hű és pontos betartása". Ezért azt javasolta, hogy fokozottan tartassák be Magyarországon is a szabályokat, rendszeresen tartsanak például zsinatokat, hozzanak létre „szervesebb összeköttetést" a Szentszékkel, állítsák helyre az ellenőrzést még a főpapság felett is. A nunciusnak például be kellene járnia az egyházmegyéket, hogy a saját szemével lássa „az anomáliákat, cilinderes-arany óraláncos »szerzeteseket«, Lloyd-klubbeli sohasem miséző prelátusokat." Úgy vélte továbbá, hogy meg kellene szüntetni a királyi főkegyúri jogot, vagyis az állami beavatkozást a főpapi kinevezésekbe, ahogyan ez a jog Amerikában egyedül a káptalanokat és a pápát illeti.59

* * *

Mint láthattuk tehát, Prohászka Amerika-képét kiegyensúlyozott felfogás jellemezte, amely nem osztozott a kritikátlan rajongásban, de elismerte az Egyesült Államokban zajló technikai és a gazdasági fejlődés, illetve az azzal együtt járó társadalmi átalakulás rendkívüli jelentőségét. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a fiatal országban az állami szabályozás erősítésére, a szabad verseny korlátok közé szorítására van szükség. Az amerikai katolicizmust igen nagyra tartotta az egyházak közötti versenyhelyzethez, illetve a modernitás kihívásaihoz való sikeres alkalmazkodás miatt, és annak lelkipásztori gyakorlatát, a hívek iránti elkötelezettségét és demokratizmusát a hazai egyház számára is mintaadónak tekintette.

Emellett nemzeti szempontból is fontosnak tartotta amerikai tapasztalatait, amelyek arról győzték meg, hogy a kivándoroltak lelkigondozásának, az anyaországgal való kapcsolatok ápolásának komoly jelentősége van, hiszen ez esélyt nyújthat az emigránsok nemzeti öntudatának megőrzésére. A magyar katolicizmus azonban ezen a téren csak nagyon kevés gyakorlati eredményt tudott felmutatni, és Prohászka 1904-ben megfogalmazott aggodalmai arról, hogy újvilági szolgálatra csak kivételesen elhivatott lel59 Censor: Mi segít rajtunk? In: Esztergom, X. évi. 29. sz. (1905. július 16.) 2-3.

Prohószka-tanulmányok, 2015-2017

199