Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA ték meghatározásába belefolyt nemcsak a jogos tényező, a munka, hanem belekontár­­kodott az anyag, a termelési eszközök, s azok címére is írtunk az értékből nem éppen morzsákat. Ezáltal szenvedett az egyedüli jogos fél, a munka. [...] Az árutermelésben nincs közmunka, nincs társas termelés oly értelemben, mint ahogy egy kommunis­ta községben; a munkafölosztást főleg a konkurencia intézi el. [...] Az árutermelés is egy neme a társas termelésnek, hiszen társadalmon kívül képzelhetetlen; csakhogy az árutermelésben el van takarva a termelésnek társas módja."232 4.2.2.I.2. A MUNKA ÉS AZ ÉRTÉK FOGALMA Azért termelünk, hogy termékeinket mások megvegyék. Ám ezek az emberi produktumok csak akkor cserélnek gazdát, ha emberi szükségle­teket elégítenek ki. Nagy kérdés mármost, mi is a valódi emberi szükség­let?233 Mindenesetre Marx használati értéknek nevezi a terméknek ezt a vonását. Prohászka használhatóságnak nevezi ugyanezt a dolgot, mivel szerinte a használhatóság nem jár együtt az értékkel. Mármost a csere so­rán különböző használhatóságú dolgokat cserélünk ki, úgy, hogy egyenlő­ségjelet teszünk közéjük. Ám ezt a csereértéket nem a használhatóság al­kotja, mivel „a használhatóság minden dolognál más és más, az érték pedig az, ami valamennyiben egyaránt megvan, tehát ami közös. A csere föltételezi, hogy a dolgok különbözők, hogy más és más célra szolgálnak. [...] A csere természettől különbö­ző áruk között történik, s mégis a csere föltételezi, hogy az áruknak van valami közös sajátságuk, amelynek révén azt az egyenlőségi jegyet közéjük szúrhatjuk s ezen kö­zös sajátságnál fogva egymással kicserélhetjük."234 Marx ezt a közös vonást kizá­rólag az emberi munkában véli megtalálni. Szerinte „ez a kvantitás adja a cse­reértéket. E szerint minden árunak kvalitása és kvantitása van. A kvalitás révén nem 232 ÖM 11,139-140. 233 Megjegyezzük itt - Borbély Kamill OSB - nyomán az emberi szükségletek, vagyis az emberi értékek rendjét: 1. Az anyagi javak, 2. az élet értéke (egészség), 3. a személyiség (emberi méltóság), 4, az emberi közösségek (kultúra) és 5. az abszolút jó (vallás). A gazdasági élet alapvetően az anyagi javakat biztosítja, ám könnyen belátható, hogy átjárja valamiképp az ember összes szükségletét, vagyis az értékek rendjei és hierarchiái kölcsönösen hatnak egymásra, ám egymásra teljességgel vissza nem vezethetők. Vö.: Borbély Kamill: A keresztény életalakítás elmélete. Pannonhalma, 2009. 57-59. - Azt se felejtsük el, hogy az anyagi javak „eszközi minőségben szolgálják a magasabb rendű emberi javakat s ha öncéllá válnak, az értékrend felforgatásával együtt járó erkölcsi eldurvulás és romlás leköti azokat az erkölcsi-szellemi erőket, melyek a gazdálkodás, mint kulturális tevékenység sikerétől elválaszthatatlanok." (KECSKÉS 1937: 212.) - Összességében „a gazdálkodás végső célja közvetlenül a testi élet fenntartása és kifejlesztése, közvetve pedig érintve van az egész emberi kultúra, civilizáció, erkölcsi élet természeti és természetfölötti vonatkozásaiban. A végső cél természeti szükségszerűséggel adva van, nem alkotja szabad választás tárgyát. A gazdálkodás folyamata (termelés, csere) eszköz a végső cél szolgálatában, melynek megvalósulása szabad emberi tevékenységtől függ." (IBRANYI1939: 73.) 234 ÖM 11,143. 124 Prohószka-tanulmónyok, 2015-201 7

Next

/
Thumbnails
Contents