Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2015-2017 (Székesfehérvár, 2017)

I. LÁTÁSMÓD ÉS NÉZŐPONTOK - Kuminetz Géza Prohászka Ottokár püspök gazdaságbölcseleti felfogása és aktualitása

Kuminetz Géza: PROHÁSZKA OTTOKÁR PÜSPÖK GAZDASÁGBÖLCSELETI FELFOGÁSA ÉS AKTUALITÁSA

nabbá tette és teszi egyre növekvő befolyásánál fogva a gazdasági, a társadalmi és a politikai rendszereket. Megvan nem csak a termelésnek, de a jövedelemelosztásnak is az etikája és a kettő szorosan összefügg. Az emberhez méltó jövedelem nem kegy, hanem jog, vagyis a szegénység problémája nem oldható meg és nem is függhet pusztán a jótékonykodástól.167 Ez azt jelenti, hogy a bajaink forrását nem természeti csapások képezik.168 Ámbár ma már látjuk, hogy a Föld történetéhez ezek a katasztrofális változások is hozzátartoznak, azok mintegy az isteni gondviselés (áldás vagy büntetés) részei.

Jelenleg a gazdasági tevékenység globális, aminek - Rabár Ferenc nyomán - az alábbi következményei vannak: 1. A gazdasági problémák is global izáltak,169 vagyis nincs immár zárt gazdaság. A tőke szabadon áramlik, nincsenek országhatárai. 2. Ennek következtében az egyes nemzetek, érdekcsoportok gazdaságai közti interdependencia felerősödött, vagyis az egyes egymástól fizikailag távol eső gazdaságok is erőteljesen hatnak egymásra. 3. A gazdasági döntések esetében a személyes felelősségünk térben és időben egyre messzebb terjed, hatásai is minden korábbinál erőteljesebbek. Ezért fokozottan érezhető az egyes gazdaságok kiszolgáltatottsága. 4. Az egész rendszer hibás működése lokális módszerekkel nem javítható, éspedig azért, mert távolról érkező és késleltetett hatásoknak van az adott gazdaság kitéve. Ezeknek a hatásoknak sokszor nem is tudjuk valós eredetét. 5. A szegénység és a gazdagság nemzeti szintre emelkedett, mivel a termelt javak újraelosztása csak nemzeti szinten valósul meg, de nincs nemzetközi újraelosztás. 6. Sok nemzeti probléma csak nemzetközi szinten lenne megoldható, minthogy egyrészt eredete is nemzetközi, másrészt pedig az egyes országok anyagi erejét a szükséges anyagi források messze meghaladják. Ám a nemzetközi tőke helyi problémának tekinti a dolgot, tehát nem segít, abban az esetben sem, még ha egyébként ő volt a problematikus helyzet okozója. 7. Az ember és a természet viszonyának változása (az új technológiák és méretek miatt) új problémákat okoz. Ebből adódó katasztrófák túllépnek a nemzeti határokon, vagyis csakis az egyes nemzetek együttműködésével orvosolhatók.170 Ebből adódna a bonum commune universale, vagyis az emberiség közjavának feltérképezése és egyemor és a bűn. In: FTittudományi Folyóirat, 23. évf. (1912) 83-98.

167 MUZSLAY1995:152-153.

168 THEISS 1941: 54.

169 A globalizációról részletesebben lásd: Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 2.0. Esélyek és veszélyek. Budapest, 2004.

170 RABÁR 1994: 84-85.

Prohószka-tanulmónyok, 2015-2017

103