Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
II. KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEK - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR A KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEKEN köt kissé megcsalta időérzete. Ez valójában 3 évvel korábban, 1894-ben történhetett: akkor volt az időben első, de a későbbi számozásból kimaradó, még az aktuálpolitika szintjén birkózó fővárosi nagygyűlés. (A nagygyűlések számozásával másnak is volt „baja": Némethy Ernő Prohászka-életrajza az 1904-est nevezte a legkorábbinak,31 Schütz Antal - mint a későbbiekben látni fogjuk - az 1904. éviről feledkezett meg...) 1912-ben nem volt nagygyűlés; 1913-ban Prohászkát ismét az előadók közt találjuk. A következő, 1920-as rendezvényen Prohászka ismét fellépett. 1921 őszén, amikor Magyarországon nem volt nagygyűlés, személyesen vett részt Frankfurtban egy hasonló seregszemlén.32 1922-től ismét rendre az előadók között találjuk, egyedül 1925 októberében nem. Hallgatásának pontos okát nem ismerjük, de valószínűsíthető, hogy húszesztendős püspöki jubileuma áll hátterében. (Ferenc József 1905. október 17-én nominálta Fehérvárra Prohászkát.) A nagygyűlés ideje alatt a Tiszti Kaszinóban a Szociális Missziótársulat által rendezett nagyszabású ünnepségen emlékeztek meg főpapi két évtizedéről. Vélhetően a nyilvános üléstől épp azért maradt távol, hogy személye ne telepedjen rá teljesen a nagygyűlésre, ünneplése szűkebb körben maradjon. A száraz tények így is megdöbbentőek. Összesen 18 nagygyűlésre kerül sor Prohászka életében - s ebből 16 alkalommal a központi rendezvény aktív szereplőjének tudhatjuk. Ennyire következetesen megjelenő, állandó szereplő nincs is más a nagygyűlések palettáján - leszámítva gróf Zichy Jánost, a nagygyűléseket rendező egylet elnökét. Prohászka ráadásul nem csak résztvevő volt, hanem reklámozó is: 1901-ben saját lapjában, az Esztergomban népszerűsítette a még gyermekcipőben járó kezdeményezést.33 A Prohászkával foglalkozó egyháztörténeti irodalom némi pozitív elfogultsággal nézi a püspököt. Ezért az általánosnak mondható jellemzés, miszerint vezérszónoknak tekinthető a nagygyűléseken - azaz: a tömegek az ő előadásait várják a legjobban, ő a legnépszerűbb előadó, ő kapta a legviharosabb tetszésnyilvánításokat, őt nem unták meg soha stb.34 - némi óva31 NÉMETHY 1927:14-15. 32 Schütz Antal: Prohászka pályája. Budapest 1929. (továbbiakban ÖM 25,) 112. Előadása - Freiheit, Autorität und Kirche címmel - megjelent: Die Reden gehalten in den öffentlichen und geschlossenen Versammlungen der 61. General-Versammlung der katholiken Deutschlands zu Frankfurt am Main 17. bis 30. August 1921 nebst einer kurzen Einleitung über Vorgeschichte und Verlauf der Lagung. Fränkische Gesellschafts-Druckerei, Würzburg, 1921. 213-221. - Erre vonatkozóan lásd Klestenitz Tibor forrásközlését kötetünkben. 33 ÖM 20,202-204. 34 Pl.: NÉMETHY 1927:14-15.; SCHÜTZ 1929:54-56.; GERGELY 1994:86-87., SZABÓ 2007:102-103.; HERMANN 1973: 500.; ADRIÁNYI 2000: 740-744. 90 Prohószka-tanulmányok, 2012-2015
