Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Szabó Ferenc SJ: Prohászka Ottokár elmélkedései az evangéliumról. A szemináriumi punctáktól az elmélkedések kiadásáig
Szabó Ferenc SJ: PROHÁSZKA OTTOKÁR ELMÉLKEDÉSEI AZ EVANGÉLIUMRÓL c) Nagy vággyal kell Istenhez közeledni.21 d) Értelmi munkával kell az elmélkedésbe elmerülnöm s jól fölfognom s átértenem azt a képet, jelenetet, eseményt vagy mondatot, amelyről elmélkedem. [...] Az igazság nekem óceán, s passzióval kívánok elmerülni benne. e) Azt azonban csak érzéssel sikerül elérnem. Azért szívvel s nemcsak ésszel kell gondolkoznom s lépten-nyomon érzelmeket keltenem: hitet, reményt, bánatot, bizalmat, megnyugvást, bátorságot, harci kedvet, alázatot, odaadást, szeretetet. f) Azután szem előtt kell tartanom, hogy aki sokat markol, keveset fog, s e célból a szétszedett gondolatokból csak egyet szemelek ki, mellyel foglalkozom s lelki életemet gazdagítom. g) Továbbá a kontemplációnál nem szabad horgonyt vetnem, hanem a gyakorlatra kell átmennem. - Cselekvésre, megvalósításra buzdít! h) Amit pedig az elmélkedésben átérzett s amit magában jól föltett, azt átviszi a köznapi életbe. - Röpimák, emlékezés a jófeltételekre. Aki így dolgozza föl az elmélkedések anyagát, az szerencsésen kialakítja lelkében a természetfölötti világot, s hatalommá emeli magában az Istent s kegyelmét. Közel lesz hozzá az Úr, s érintéseit érzi. [...] A kegyelmi rendben az Isten érintése felülmúlja az atyai, anyai, jegyesi szeretetnek örömeit, s tartalommal telíti a lelket, fénnyel, mely Krisztus arcáról sugárzik, bizalommal, melyet az átélt Isten-közelség közvetlensége önt belénk, s tetterős készséggel, mely nem kímél sem bálványokat, sem illúziókat, hanem egyet óhajt, egyet sürget: Istennel telt, Krisztushoz hasonló lelket."22 Az ELMÉLKEDÉSEK FORDÍTÁSAI Barlay Ö. Szabolcs atya, aki facsimilében újra kiadta az Elmélkedéseket; bevezető Tájékoztatójában23 vázolja a kiadások fázisait, majd röviden tájékoztat a német, lengyel, angol, francia és spanyol fordításokról. Az 1936-ban megjelent (csonkán maradt) francia fordítás első kötetéhez a neves domonkos, Antonin-Dalmace Sertillanges írt előszót. A teológus a francia fordítást olvasva rátapintott a lényegre. Befejezésül őt idézem. Hangsúlyozta a kiváló és híres szónok, a magyar püspök elmélkedéseinek költőiségét: „Mons. Prohászka lírikus a szó legemelkedettebb jelentésében, vagyis igyekszik kibogozni «a szimbólumok erdejét», amelyről Baudelaire beszél: behatolni e helyesen értelmezett szimbólumok révén a világ, az élet, sőt - természetfeletti síkon -21 22 23 Bölcs 7, 7. A fejezet valamennyi idézete innen: ÖM 6,1-6. Prohászka Ottokár: Elmélkedések az Evangéliumról I. Jubileumi sorozat. 4. Székesfehérvár, 2009, V-XI. Prohászka-tanulmányok, 2012-2015 81
