Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Mózessy Gergely: Az akadémikus történetírás Prohászka-képének változásai
jegyzetében tűnt fel a fehérvári püspök.19 A szerző egy névsort közölt, mint „az Ébredő Magyarok Egyesületének nemzetgyűlési képviselői"-jét. - Ám ez így erős csúsztatás. Az ébredőket pártszerűen feltüntetni e korban szakmai hiba. Prohászka a jóval konszolidáltabb kormánypártnak, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának, volt képviselője 1920-1922 közt, egy ideig elnöke is. Azt nem tagadhatjuk, hogy volt az EME-vel kapcsolata: beszédei és díszelnöki funkciója kötődött a csoportosuláshoz, és 1920-ban Raffay Sándor püspökkel szemben védelmébe vette a csoportosulást.20 (Ma messze nincs konszenzus a tekintetben, hogy mikortól minősíthető szélsőséges szervezetnek az ÉME. Talán az sem mellékes, hogy 1921-ben egy ÉME-fórumon tartott fehérvári beszédben erőteljesen fellépett a gyűlölködés ellen: „Nagyon fontos dolog, hogy ne gyűlölködjünk. Nem mondom, hogy az ébredő magyarok gyűlölködjenek. Nem. Isten ments! Én sem gyűlölködöm, hiszen ma miséztem, ma egyesültem az Úr testével, áldoztam. A gyűlölet pedig nem az Istené, hanem az ördögé. Isten engem úgy segéljen, hogy nem gyűlölködöm."21)- 1983-ban Gergely Ferenc a Cserkészszövetség történetéről írva egy lábjegyzetben közölte a fejérmegyei tisztikart - úgymond - „díszítő" nevek között a püspökét.22 Más helyen szintén félmondatnyi utalása volt arra vonatkozóan, hogy Prohászka a cserkészet politikai célját Nagy-Magyarország széthullásának megakadályozásában látta - a későbbi vezetők meg a revízióban.23 Jegyzet híján nem világos, milyen Prohászka-megnyilatkozásra utalt itt. (Amúgy 1914 előtt kvázi hazaárulásnak számított volna területi integritás bármilyen feszegetése; a háború alatt Prohászka már világosan látta a régi rend közelgő széthullását; a békekötés után pedig gyakorlati katolicizmust hirdetett...)- Kiss Endre 1986-os írása Apponyi Albertet mutatta be. Túlmutatva a konzervatív politikus alakján az ideológust láttatta benne, akinek filozófiáját értékelte. Prohászka a szerző számára ehhez pusztán viszonyítási alap, _______Mózessy Gergely: AZ AKADÉMIKUS TÖRTÉNETÍRÁS PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI_______ 19 Zinner Tibor: Adatok a szélsőjobboldali egyesületek megalakulásának körülményeihez. In: Történelmi Szemle, 22. évf. (1977) 3-4. sz. 571. 20 A kapcsolatra vonatkozó néhány forrásszöveg: Prohászka Ottokár: Válasz Raffay Sándor püspöknek. In: ÖM 22, 260.; Uő.: Ébredő Magyarok. In: ÖM 22, 286-291. Uő.: A nacionalizmus. ÖM 22,331-337. Naplórészletek: ÖM 24, 84. (1921. október 25.); ÖM 24, 88. (1921. november 8.). Szakirodalmi említések: Orvos Levente: Prohászka Ottokár és a zsidókérdés. In: Prohászka Ottokár - Püspök az emberért. Szerk. Mózessy Gergely. Budapest-Székesfehérvár, 2006. 206-207.; Forintos Attila: Adattár. Prohászka Ottokár társadalmi kapcsolatai. In: Uott. 306. 21 Prohászka Ottokár: Ébredő Magyarok. In: ÖM 22,289. 22 Gergely Ferenc: A magyar cserkészmozgalom újjászervezése és problémái, 1919-1933. In: Történelmi Szemle, 26. évf. (1983) 2. sz. 316. 23 GERGELY 1983: 330. 376 Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015
