Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

IV. UTÓÉLET ÉS ÉRTÉKELÉSEK - Virt László: Prohászka mint Mindszenty „alternatívája"

Virt László: PROHÁSZKA MINT MIIMDSZENTY „ALTERNATÍVÁJA"

hát lelkipásztorként közelíti meg a század legnagyobb nemzeti sorskérdését, és segít átfogalmazni ezt az alapvető kérdést. Mert nem az a kérdés, hogy hogyan engedhette meg ezt az Isten, hanem az, hogy mi a teendő ebben a helyzetben. Aki ezt a kérdést fel tudja tenni, az próféta, mint Jeremiás - és apostol, mint Prohászka, vagy Márton Áron.58

Prohászka Ottokár az anyaországban élve úgy szolgálta volna a kisebbségbe szabdalt magyarság biztonságát, hogy az utódállamokkal gazdasági szerződéseket javasolt, Márton Áron pedig kisebbségben élve a hátrányos helyzetbe szorult ember értékeit hangsúlyozta, sorsvállalásra és helyben maradásra bíztatta övéit, amihez lelkipásztori programot tudott nyújtani. Mindkét megoldás távol állt attól, amit Mindszenty bíboros önkéntes száműzetésében, az amerikai követségen, a kisebbségi magyarok feje fölött amerikai elnökökkel egyoldalúan levelezve képviselt.

(Első közlés. A kézirat keletkezésének hátteréről lásd az 1. sz. lábjegyzetet.)

58 A kéziratban lévő könyv szövege a továbbiakban közli Márton Áron és munkatársai tervezetét, melyben a párizsi békekonferencia számára az etnikai határok meghúzásához kívántak segítséget nyújtani. Miután a párizsi békekonferencia visszaállította az 1938-as határokat, Márton Áron nem beszélt többé határkérdésről. Elfogadta a ránk kényszerített igazságtalan helyzetet, mert nem élt hadiállapotban, nem kockáztatta a rábízottak biztonságát. - A szerk.

Prohószka-tanulmányok, 2012-2015

369