Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában
Mózessy Gergely: FŐPAPI ÉLETMŰ A CENZÚRA SZORÍTÁSÁBAN Egyfelől túl kevés volt az eltelt idő, másfelől pedig talán túl nagy a kegyelet és tisztelet, hogy érdemi munka kezdődjön. A Schütz-féle korpusz és életrajz vált megkerülhetetlenné. 8. Utólagos állami cenzúra külföldön „Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen."89 - hangzik nemzeti drámánk szólássá vált mondata. Csakhogy egy gyűjteményes kiadás elkészülte önmagában még nem jelenti azt, hogy a mű olvasható is a nagyközönség számára. Merthogy a bevezetőben említett utólagos cenzúra is működött: térben és időben egyaránt sokszínűén. 1928 októberében a csehszlovákiai képviselőház költségvetési vitájában Gregorovics Lipót keresztényszocialista pap-képviselő szóvá tett több felvidéki magyar nemzetiségű lakosságot ért sérelmet - köztük azt is, hogy a határon nem lehet átvinni magyar nyelvű szépirodalmat. A magyar hírügynökség lapszemléje szerint a képviselő rámutatott, „hogy a Felvidéken eltiltják a magyar könyvek terjesztését, pl. az összes magyar klasszikusok, kivéve az egy Madách Imre Ember tragédiáját, tiltva vannak. Többek között elkobozták Balassi Bálint dalait, Csokonai Vitéz Mihály versesköteteit, Gárdonyi Géza „Egri csillagok" c. regényt, Krúdy Gyula „A podolényi kísértet" [sic!] c. könyvét. Amíg a tótok Szent Adalbert Egyesülete szabadon működhetik Budapesten, addig a budapesti Szent István Társulat a Felvidékről ki van tiltva, sőt Prohászka Ottokár filozófiai műveit sem szabad terjeszteni." Hozzátette azt is: „A régi Magyarországon senkinek sem jutott eszébe, hogy anyanyelve miatt üldözzön valakit, legjobban megvilágítja ezt az állítást Csernoch János példája, aki egyszerű tót fiúból Magyarország hercegprímása lett."90 A képviselő által is említett nagyszombati Szent Adalbert Társulat közbenjárása segített ezen a helyzeten. Az egylet lehetőséget kapott magyarországi fiókintézet alapításra és a hazai szlovákok körében kiadványainak terjesztésére. Talán ennek ellentételezéseként érték el november elején, hogy a csehszlovák belügyminisztérium engedje Prohászka 13 művének szabad „Szlovenszko-i" terjesztését. Ezt a hírt a magyar hírügynökség a Kassai Napló november végi híradása nyomán vette át. A cím szerint felsorolt művek - mivel a Föld és Eg és az Elmélkedések... több kötetben jelent meg - csaknem lefedik a Schütz-féle összkiadás 1928-ban megjelent 16 kötetét. 89 Madách Imre: Az ember tragédiája. Első szín. 90 MNL OL - K 428 f. (http://mol.arcanum.hu/mti/opt/al00929.htm?v=pdf&a=start - utolsó letöltés: 2012. március. Az MTI kőnyomatos anyagának távkutatása.) Lapszemle, 1928. október 26. 6. 36 Prohászka-tanulmányok, 2012-2015
