Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
I. KUTATÁSTÖRTÉNET - Mózessy Gergely: Főpapi életmű a cenzúra szorításában
Mózessy Gergely: FŰPAPI ÉLETMŰ A CENZÚRA SZORÍTÁSÁBAN dóság világháború alatti harctéri szerepvállalásának arányait és az ez által felvetett társadalmi kérdéseket. Mint láttuk, ezt már 1918-ban sem fogadta el a zsidó közeg. Most sem tették, a beszéd ezt a részét elhallgatni vagy cáfolni próbálták. Másrészt érdekes, hogy a püspök prófétai vízióval jósolja meg a zsidóság nemzeti fejlődésének irányát, mely egy nemzetállam későbbi létrejötte felé mutat. Beszédének hallgatói - pontosabban azt folyamatos közbekiabálásukkal meg-megszakítói, különös tekintettel Sándor Pál képviselőre - erről nem kívántak tudomásul venni, lehetetlen utópiának tartották e jövőbeni kimenetelt. Az idő pedig e tekintetben kétségkívül Prohászkát igazolta.63 A numerus clausus támogatása miatt Prohászkára újfent az antiszemitizmus vádja irányult - noha érvrendszere összetett, és számtalan zsidóságot elismerő pozitív megnyilatkozást is tartalmaz. Az a zsigeri gyűlölet, — vagy még kevésbe a fajelmélet, - amely a mai köznapi értelmezésben szorosan hozzátapadt az „antiszemita" kifejezéshez, semmiképp sem jellemezte a fehérvári püspököt. Az ilyen vád azonban természetesen sokáig hat. Talán nem érdektelen ezért, hogy az 1920-as eseményekben is kicsit későbbre kipillantsunk. Alig két hónappal nemzetgyűlési beszéde után a katolikus nagygyűlésen Prohászka már arra figyelmezteti a hallgatóságot, hogy az antiszemitizmusra - és általában véve: valami ellenében, valaminek a tagadására - nem lehet tartósan építkezni, azon túl kell lépni.. .64 (Megjegyzendő, hogy a jelenlegi liberális történetírásban egyre inkább erősödik az a tendencia, amely a numerus clausus törvényt afféle 0. zsidótörvénynek akarja beállítani, egyúttal pedig elfelejti a rendelkezés létrejöttének okait és közvetlen előzményeit megemlíteni. E történetírói felfogás nem vesz tudomást más államok hasonló rendelkezéseiről, amelyek nem vezettek náci típusú jogfosztásig. Sajnos meglehetősen visszhangtalanok maradtak azok a figyelemreméltó írások is, amelyek megkérdőjelezik a rendelkezés ab ovo igazságtalanságát, s szembehelyezkedve a „mainstream"-mel egy általánosabb társadalmi jogkiegyenlítő folyamatról beszélnek a numerus claususszal kapcsolatban, amelynek során a tágabban értelmezett közjó érdekében zajlott az egyéni és szűkebb csoportérdekeket háttérbe szorító törvénykezés. Miként manapság monopóliumok vagy kartellek 63 ÖM 22, 257. 64 A beszédet közli: Fazekas Csaba: Prohászka Ottokár a XIII. Országos Katolikus Nagygyűlésen, 1920. október. In: A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére. Szerk. Baráth Magdolna, Molnár Antal. Budapest-Győr. 2012. 415-428. (továbbiakban FAZEKAS 2012a). Fazekas Csaba azonban épp a szöveg antiszemitizmusára hívja fel a figyelmet - nem figyelve fel e lényegi mozzanatára. 30 Prohószka-tanulmányok, 2012-2015
