Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Mózessy Gergely: Prohászka, a jogalkotó
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA, A JOGALKOTÓ épületet, s helyet talált az ott elhelyezett menekült családoknak az 1926- ban újra a papnevelés szolgálatába állt. Ehhez a papság seminaristicum fizetésével és önkéntes adományokkal járult hozzá, valamint egy betöltetlen kanonoki stallum jövedelmét is évekig e célra fordították.31 A másik momentum egy újszerű püspöki kezdeményezésé. Más helyen gyakran előfordult, hogy zsinatokat az egyházmegyék plébániáinak hivatalos vizitációi után, a megtapasztalt visszásságok orvoslása céljából hívtak egybe - itt azonban egyfajta fordított gondolkodásnak lehetünk tanúi. A rigorózus paragrafushalmaz kiadásakor - mintegy azok személytelenségének ellensúlyozására - a püspök felszólította papjait részletes lelkipásztori beszámolók benyújtására. Hangsúlyozta: „A jelentés célja nem a porhintés, hanem őszinte, igaz és bizalmas tárgyalás a főpásztorral az egész év lelkipásztori próbálkozásairól, azok eredményéről, az egyesületi, főleg a hitbuzgalmi életről."32 A beérkező beszámolókat magánál tartotta, és magánlevélben válaszolta meg. A jelentésíráshoz tartalmi támpontot csak keveset adott, így meglehetősen heterogén, narratív szövegek születtek. Prohászka 1925-1926 folyamán kommentár nélkül több körlevelében is terjedelmes részleteket közölt öszszesen öt anonimizált jelentésből. A közlés szerkesztői munkája során nem csak a neveket tüntette el, hanem a helyi kudarcokkal való számvetések tekintélyes részét is. Papjait így akarta fogékonnyá tenni a lelkipásztori lehetőségekre és eszközökre, az egymástól való okulás lehetőségére, egyszersmind a jelentésírás műfajára is. Ennek hatására a következő évre történő visszatekintések sokszínűsége csökkent, a publikált szövegek mintát is adtak. A számvetésekben annak a végiggondolása történt meg, hogy miként sikerül a központi jogelveket helyben alkalmazni. Mindezek eredményeképp a püspök egyházkormányzatának utolsó három teljes évéről egy olyan értékes forrástípus áll a rendelkezésünkre, amely szociológiai mélységekig lemenően segít bemutatni egyházmegyénket. Nem véletlen, hogy e jelentéseket sajtó alá rendeztük pár éve.33 Sajnos Prohászka utóda nem folytatta e gyakorlatot, a papság helyi erőfeszítéseinek megismerésére más utat választott. 31 Pásthy Antal: Papnevelés egyházmegyénkben. In: A Székesfehérvári Egyházmegye jubileumi névtára 1977. Székesfehérvár, 1977. 152. Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár és a székesfehérvári papnevelés. In: Laudatio et salutatio - Tanulmányok Farkas Gábor születésnapjára. Szerk. Csurgai Horváth József, Demeter Zsófia, Vizi László Tamás. Székesfehérvár, 2004. 315-331. 32 SzfvPL - Litt.Enc. 1924/IV. 13. (1346/1924). 33 Lelkipásztori jelentések 1924-1926. Szerk. Mózessy Gergely. Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. Székesfehérvár, 2008. Prohószka-tanulmányok, 2012-2015 239
