Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Mózessy Gergely: Prohászka, a jogalkotó
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA, A JOGALKOTÓ désköröknél, amit a Codex luris Canonici részletesen szabályoz, a helyi jogalkotásnak értelemszerűen nem lehetett komoly szerepe. Ilyen például a házasságjog, ahol - minimális magyarázó kiegészítéssel - lényegében a CIC szövegét hozza magyar fordításban mindegyik dekrétum. A kódex által kevésbé részletesen szabályozott területek már nagyobb önállóságra sarkallhatták az egyházmegyéket. Sarkallhatták - de nem feltétlenül tették. Azt tapasztaljuk ugyanis másfelől, hogy egy befejezett zsinat által megalkotott, kidolgozott, életképesnek tűnő szöveg importálhatónak számított. A váci zsinat után már az egyes témákat előkészítő bizottságokon múlt, hogy milyen fokig támaszkodnak más megyék kiadott szövegeire. Például a vagyonkezelésről szóló passzusok szinte szó szerint kerülnek át a váciból a veszprémi dekrétumba, utóbbi csak pár ponton fogalmaz tömörebben egy már létező helyi szabályozáshoz és formulás-könyvhöz24 utasítva az olvasót. Új elemként csak egy vagyonkezelő szakbizottság felállítása tűnik fel benne. Fehérvár épp a vagyonkezelés tárgyalásában nem követi a példát, az alapjaiban Klaucz György által kidolgozott előterjesztés teljesen új utakon jár. Jellemző azonban, hogy a veszprémi dekrétum fehérvári püspöki levéltárban őrzött példánya csonka, bizonyos részeit szabályosan kimetszették25 - szinte bizonyos, hogy bizottsági tanulmányozásra és hasznosításra. Más témák kapcsán az aulán maradt idegen dekrétumpéldányba vezetett ceruzás megjegyzések utalnak a szükségesnek látott kiegészítésekre.26 Ahol eltérések vannak az egyes egyházmegyék szabályozásában, ott alapvetően a tónusok eltolódásáról beszélhetünk. Legfontosabbnak ezek közül a papi életre, fegyelemre vonatkozó paragrafusok vizsgálatát tekintjük. E téma előzetes kidolgozását - mint jeleztük - Prohászka Ottokár magának tartotta fenn. A püspök ízig-vérig papnevelő volt. 22 évig dolgozott az esztergomi szemináriumban - ebből 14-et az intézet szemléletét alapvetően átformáló spirituálisként -, és később, főpásztorként sem „szokott le" arról, hogy papjai jellemét alakítani próbálja.27 A fehérvári dekrétum és a két korábbi szöveg közt e vonatkozásban mutatkozó különbségek elsősorban tehát vélhetően az ő - meglehetősen autonóm - egyéniségére, egyedi 24 Szabályzatés utasítás a plébániai vagyon kezeléséhez a veszprém-egyházmegyei papság részére. Veszprém, 1914. Ezt a szöveg következetesen „V.K.U." alakban idézi meg, vélhetően a „vagyonkezelési utasítás" rövidítéseként. 25 SzfvPL - No.406D. A 31-40. oldal közti részek (szerzetesügy és néhány szentség), valamint a 95- 98. oldalak (kántorügy) hiányzanak. 26 Uott., a 41. oldalon a házasságügy, 85-86. oldalon a vagyonkezelés terén. 27 MÓZESSY 2006: 89-90. 234 Prohószka-tanulmányok, 2012-2015
