Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Szabó Ferenc SJ: Prohászka - Ady - Kosztolányi
Szabó Ferenc SJ: PROHÁSZKA - ADY - KOSZTOLÁNYI helyről jött sugallattal kísértette meg Babitsot, egyetemi katedrát és folyóirat főszerkesztőséget ajánlva neki, ha szakít a Nyugattal. 1919 augusztusának második fele óta nemcsak csábítással és fenyegetéssel, de anyagi javakkal is megpróbálták elválasztani a Nyugat tősgyökeresen magyar származásúnak nevezett íróit az internacionalista, 'hazafiatlan, radikális stb. cégér alá sorolt, pénzzel rendelkező szerkesztő és szervező, zsidó származású szárnytól."27 1929-ben A Toll című folyóirat körvitát rendezett az „Ady-kérdés tisztázására", és Kosztolányitól is nyilatkozatot kért. A tíz éve halott költőt méltatva jórészt megismételte 1906-os metsző pamfletjét. Babits viszont „Kosztolányi 1929-ben kezdeményezett újjáértékelési kísérlete során, abban a vitában, amely diákkorukig visszanyúló barátságuk elhidegülését eredményezte, saját tévedéseit és mulasztásait is belátva, szemére hányja nagy költőbarátjának, hogy csak részleteket, egyes verseket, egyes szavakat hajlandó látni Ady életművéből, pedig Adyt csak egészében lehet látni, csak egészében igazán megítélni [...] Magam is sokáig henyének s értéktelennek éreztem az Ady-versek egy nagy tömegét, csak később jöttem rá, mily lényeges részei ezek is a hatalmas oeuvre-nek.”'28 Kosztolányi Ady-kritikája kérlelhetetlen maradt.29 „Ady Endre fájdalmasan, sírnivalóan, - ez a helyes szó tragikusan magyar. Még sírása, még duhaj mulatókedve is magyar, még örök tiltakozása is a kevély Kálvin protestálására emlékeztet. Egy született lázadó, aki tettek hiányában verskatonákkal harcol s formák bilincsét töri."30 31 A vita arról folyt, „hogy Ady hazaáruló-e, vagy sem, nemzetközi-istentelen, vagy fajához szító, hű magyar".33 Politikai álláspontok jelentősen befolyásolták a szélsőséges véleményeket. Kosztolányi igyekezett független maradni, és főleg a költészetet, a művészi értéket mérlegelte, bár Ady világnézetét is elvetette. „Annakidején, hogy Ady gyönyörű indulása után egyre-másra ontotta vegyes értékű verseit, majd zuhanni kezdett abba a tűrhetetlen modorosságba, amely végül teljesen elnyelte, ellenségei oly alantas szempontból, oly barbár politikai ürügyek alatt kapcáskodtak bele, oly cudarul megtagadtak minden értéket kitűnő verseitől is, hogy a jobbak, a lelkiismeretük s az ízlésük nevében átallották kifogást emelni ellene, még magas, művészi okoból is..."32 Ady költészetének főtengelye a messianizmus, küldetést érez, pesszimizmusa külsőleges, felületes, „könnyen-27 A két táborról lásd Kosztolányi Dezső: A magyar irodalom és az ő irodalmuk. In: Új Nemzedék, 1920. szeptember-október. Újabban közölve: In: Aracs, XI. évf. 4. sz. (2011. december 20.) 7-14. 28 GÁL 1975: 24. 29 Kosztolányi Dezső: Kortársak. (Illyés Gyula bevezetőjével.) Nyugat, é.n.13-52. és 288-300. 30 KOSZTOLÁNYI: 14. 31 KOSZTOLÁNYI: 34. 32 KOSZTOLÁNYI: 35-36. Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015 217
