Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Kozák Péter: Kinek a pártján áll Krisztus? Prohászka Ottokár Nagyváradon
Kozák Péter: KINEK A PÁRTJÁN ÁLL KRISZTUS? dapesti katolikus napilap, az Alkotmány reagáljon.47 Adyval ez is megtörtént. Túri Béla kanonok,48 a lap szerkesztője, Szabadkőműves mozgolódás című írásában megállapította, hogy Prohászka Jézus Krisztushoz kívánja emelni az embereket, s azt a hagyományos Krisztus-képet mutatja fel, amely „telve van malaszttal és kegyelemmel." A „nagyváradi páholylap" viszont az őszinte vallásosságban csupán az ecclesia militans újabb, modern fegyverét látja, cselvetésnek tartja azt, ha egy pap ismeri Nietzschét, Spencert és Pollák Illést, s álszent az, aki a hatalom, a tudomány és a művészetek helyett az erényt, a békét és az örömöt hirdeti a szentiélekben. Ady viszontválaszában leszögezte,49 hogy a Nagyváradi Napló nem páholylap, már csak azért sem, mert mint többször megírta, elítéli a Vészi-féle antiklerikalizmust. Aki tisztán lát, az nem okvetlenül szabadkőműves, de a Prohászka-előadásból bárki tanulhat. Az Alkotmány vezércikke ugyanakkor „jajong és rémeket lát", s ennek csak egy oka lehet, hogy a jezsuita tudákosság lelepleződött. A Prohászka-által felvázolt és egyaránt elutasított három modellből viszont Ady a művészi alkotó munka pártján állt, mert véleménye szerint csak a munka fogja elvégezni a megváltást, hozza el majd a szépség, a bölcsesség és a nyugalom világát. „Az emberiségnek s az életnek munkás és lángoló szerelme, a tökéletesedésnek hite olyan fölséges magasság, melynek lábánál árván, szánandóan terül el Prohászka és vidéke lapálya" - írta Ady.50 Prohászka Ottokár - a harcias főpap 1902. októberi szereplése és 1903. januári előadása után - Ady prózai műveiben nem ritkán a világosság, a felszabadító humanizmus ellentéteként, a sötétség, a mindent leigázó deizmus szimbólumaként szerepelt. Olyan új apostol ő, akinek tanítása „az evolúció kificamítása", olyan „bigottságba süllyedt új enciklopédista", aki csupán azt hirdeti, hogy a vallás mindennél megnyugtatóbb, boldogítóbb és hasznosabb.51 Valójában Prohászka szónoki beszédei, elmélkedései mély hiten alapuló, misztikus szemléletű, lírai írások. Az őt körülvevő világban, a természetben, a tudományokban, az emberekben, az egész univerzumban a mindenütt jelenlévő Istent keresi. Az általa átélt misztikus élményt azon-47 Túri Béla: Szabadkőműves mozgolódás. Alkotmány, 1903. január 22.1-2. A Tiszántúl viszont csak egy rövid írással reagált: Prohászka Ottokár hatása. Tiszántúl, 1903. január 21. 3. 48 Túri Béla; Tillmann (1875-1936): r. k. pap, nagyváradi kanonok, újságíró, szerkesztő. 1902-től az Alkotmány munkatársa, 1906-tól felelős szerkesztője. 49 Ady Endre: Prohászka és vidéke. Válasz az Alkotmány Szabadkőműves mozgolódás c. írására. In: Nagyváradi Napló, 1903. január 23. 2. 50 Uott. 51 Ady Endre: Nostra res agitur. Nagyváradi Napló, 1903. február 1. 2. A cikk valójában a francia klerikalizmussal foglalkozik, ám a jelzőit Prohászkára is érti. Prohászka-tanulmónyok, 2012-2015 209
