Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)

III. PROHÁSZKA LÁTÁSMÓDJA - Kozák Péter: Kinek a pártján áll Krisztus? Prohászka Ottokár Nagyváradon

Kozák Péter: KINEK A PÁRTJÁN ÁLL KRISZTUS? Előadásában - Dosztojevszkijt24 idézve - arról beszélt, hogy karácsony éjjelén, az Isten a betlehemi jászolhoz rendelte a világ hatalmasságait, hogy kiválassza közülük a Megváltó a segítőtársait. Először az erő, a hatalom já­rult a jászol elé, s felajánlotta segítségét az Úrnak, mert ha valóban úr akar lenni, akkor az erőszak pártjára kell állnia. Caesar az igazi úr, mert aki úr, az erős, a tömeg az szolgahad. A szabadsággal a tömeg nem tud mit kezde­ni, boldogtalan lesz tőle. Vedd vissza a szabadságukat, s akkor visszakap­ják nyugalmukat! „Vess zabolyát szájára s békát kezére, de a zabolya arany legyen, a békó bársonnyal bélelt," s meglátod, a nép ujjongva ünnepel majd - idézte Prohászka. Másodjára a tudomány, a filozófia következett. Az Athénből érkező bölcs óva intette a Megváltót attól, hogy Caesar legyen, mert a bölcs ember meg­veti az erőszakoskodó hatalmat. Ha a Megváltó valóban Úr akar lenni, ak­kor a hatalomhoz „a csillogó ész bűbáját", a feltalálások csodáit fűzze. „Ne karddal, ésszel győzz!" - tolmácsolta a bölcs szavait a szónok. Harmadjára a művészet érkezett. A szépség nemtője azt mondta, hogy a goromba nyers erő és a szikár tudományok helyett, ha a Megváltó valóban Úr akar lenni, akkor a hatalomhoz hervadatlan szépséget és a művészi al­kotás örömét kell varázsolnia: „A kutató élet szürkeségét hintsd meg az örömnek ragyogó napsugaraival, s érted rajong majd a nép!" Miután a művészet is távozott, a Gyermek egymaga maradt, s végtelen magányában eldönthette, hogy a Hatalomhoz, a Tudáshoz vagy a Művé­szethez csatlakozzon? Prohászka Ottokár úgy vélte, hogy a Megváltó a ha­talomhoz nem szegődhetett, mert az önző és rideg: minden Caesar a maga hatalmát védi mások szolgaságával. A hatalom kegyetlen, mert kényszerrel és erőszakkal dolgozik, szolgákat nevel, testvérekről nem tud, tömegeket mozgat, egyedeket nem említ, s csak egyetlen egyedet ismer: önmagát! A hatalom terméketlen, a hatalom konzervatív és jogokkal leláncol. „Egy tár­sadalomban millió lények élnek valóságos kloaka-életet" bármilyen hatalom alatt patkányok módjára, fénytől és melegtől távol tartva, hulladékokon élős­­ködve! A Megváltó a tudományhoz sem fordulhatott. A tudomány a létet, a világot meg nem fejtheti, megnyugvást nem adhat. A világba kell a világos­ság, a fény és a harmónia, de a béke, az öröm nem a tudományból fakad. 24 Nem tudjuk, hogy Dosztojevszkij melyik művéről lehet szó. Magyarországon Dosztojevszkij első fordítója Csopey László volt (1879: Vasárnapi Újság, A szerény asszony. 1888-ban jelent meg a Bűn és bűnhődés és a Karamazov testvérek is Szabó Endre, ill. Timkó Iván tolmácsolásában. 1903-ra már valamennyi jelentős Dosztojevszkij mű magyar nyelven ismertté vált, közülük nem egy már több kiadást is megélt. Prohászka-tanulmányok, 2012-2015 203

Next

/
Thumbnails
Contents