Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2012–2015 (Székesfehérvár, 2015)
II. KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEK - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár a katolikus nagygyűléseken
Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR A KATOLIKUS NAGYGYŰLÉSEKEN De mikor szédítő gyorsaságban foglalja el az ember a világot, akkor elváltozik pszichéje is." Ezt követte a feladatok meghatározása: e felboruló viszonyok közt kell embert nevelni. Mert mind a technikai haladás, mind a jogok kiterjesztése - ekkor egész konkrétan a választójogé volt napirenden - a gyönge jellemű tömegek esetében csak pusztulásba visz. Az erkölcsi világrend védelme minden keresztény feladata: egyfelől megállítani a romlást, másfelől „belevinni" a közerkölcsbe az isteni törvényt és a hitet. Prohászka társadalmi szinten is gondolt az erkölcsre. Két téren szólt róla: előbb az általános szociális érzéket kívánta mélyíteni. Kijelentette - és ez óriási, politikai tartalmú mondat -: „Nem filozófia, hanem szenvedés vitte osztályharcba a munkásságot." Tehát nem a munkásosztály ellen, hanem a rossz szociális rendszer ellen kell fellépni: kenyérrel, ruhával, betegellátással, munkaközvetítéssel, biztosítással, rokkant- és nyugdíjegyletekkel, leánykereskedelem és alkoholizmus elleni tettekkel. Megannyi konkrét feladat, amelyek egyikének-másikának megoldására történtek ekkoriban kísérletek - csak nem az egyház, hanem a filantróp szabadkőművesség kezdeményezésére. Bele kell kapcsolódni ezekbe a mozgalmakba, hirdette Prohászka, mert „passzivitással semmire sem megyünk". (Itt találjuk a magyarázatát annak is, hogy az alapvetően liberális hátterű szabadtanítási kongresszuson miért lépett fel a püspök ugyanez évben.) - A szociális kérdések mellett a másik tárgyalt téma a szexuális erkölcsé. Prohászka a nő tárgyiasításával szemben egyéniségének megbecsülését hirdette; a házasság védelmében lépett fel. Felhívta a figyelmet a vadházasságokat rendező Régis Szent Ferenc Egylet sikeres működésére. Prohászka 1908-as beszédének bemutatásától e helyen eltekintünk. Részben azért, mert tematikájában nagyon elüt a többitől: teológiai-filozófiai terepre visz; részben pedig azért, mert már többször avatottan ismertette azt Szabó Ferenc.56 Ekkor X. Pius pápa Pascendi dominici gregis enciklikája nyomán a modernizmus kérdésköréről szólt a püspök. A sors kegyetlen fintora, hogy pár évre rá - tiszta szándékai ellenére - épp ő keveredett a modernizmus gyanújába, amely végül az indexig juttatta. 1909-ben már ugyanazzal a Prohászkával találkozhatunk, mint két évvel korábban. A társadalmi és egyéni etika javításáért szólalt fel A keresztény erkölcs a kultúrában címmel. A beszéd eszmei felvezetésben arról szólt, hogy az egységes keresztény világrend a 18. század közepén bomlott meg, a felvilágosodás kora óta az emberiség új kultúra kialakítására tör - tagad56 SZABÓ 2007:126-129. Prohószka-tanulmónyok, 2012-2015 101
