Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Mózessy Gergely: Egy liberális élclap, a Borsszem Jankó Prohászka-képének változásai

déseként változott az egyház megjelenése a Borsszem Jankó ban: 1906-tól a különböző egyházi híreket epésen kommentáló Kanczel-paragrafusok rovat megszűnt, de a katolikus politikusok kifigurázása továbbra is az eszköztár része maradt. (Hogy mennyire képviselt valóban egyházias elveket a néppárt, az más kérdés. Sokatmondó, hogy 1915-ben a magyar katolikus püspöki kar beszüntette a párt anyagi támogatását.10 11)

A közelmúltban Bihari Péter nemes egyszerűséggel „filoszemitá"-nak minősítette a Borsszem Jankót,n Joggal, ha az újság 1918 utáni időszakát tekintjük. Ekkoriban a kortársak is így vélekedtek róla, ezért díszelgett 1921-ben a budai Szarvas tér egyik házán a lap neve mellett a „kóser újság" gúny-graffiti.12 Ugyanakkor tudatosítanunk kell azt is, hogy a „filoszemita" lap némely zsidósággal kapcsolatos poénját ma a politikai korrektségre való tekintettel nem lehetne elsütni. Más a stílus, mások a határok, más a tétje a szavaknak, mint akkoriban. A Borsszem Jankó maga is folyamatosan egyensúlyozott: kifigurázott zsidó csoportokat is, aminek következtében 1879-ben maga - az egyébként zsidó származású - főszerkesztő kellett védekezzen az antiszemitizmus-váddal szemben.13 Amikor pedig a lap 1917-ben Jászi Oszkár zsidókérdésben folytatott ankétjának elkészítette humoros parafrázisát, komoly levelezés kezdődött a hasábokon arról, hogy maguk a szerzők nem antiszemiták-e.14 A legtöbb korabeli vicclap kitalált karakterekkel mutatott be egyes társadalmi csoportokat. A Borsszem Jankó ban rendszeresen jelentkező rovata volt Siffensteiner Solomon ravaszkodásainak és Főtiszt. Reb. Menákem Cziczeszbeiszer rabbi rettenetes átkozódásainak. E figurák jiddis szóhasználata és a rasszjegyeket kihangsúlyozó, rendszeresen visszatérő ábrázolásai nem sokban különböztek a kor többi vicclapjától.15

A néppárt nevében agitáló pap figurája az 1895 februárjában feltűnő Páter Povedálik Hyacintus lett. A figurát kezdetben Abonyi Lajos, majd Papp Dániel mozgatta.16 Bár a figura tótosan beszél, P-betűs és tótosan csengő vezeték-, valamint kétségkívül nem mindennapi keresztnévvel ren10 Szántó Konrád: A katolikus Egyház története. II. kötet. Budapest, 1988. 498.

11 Bihari Péter: Antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. In: Beszélő XIII. évf. (2008.) 2. sz. - internetes elérés: http://beszelo.c3.hu/cikkek/antiszemitizmus-az-elso-viIaghaborumagyarorszagan - 2011. május.

12 A Borsszem Jankó 1921 júniusában számol be erről az afférról, reklámként értékelve a történteket.

13 Buzinkay Géza: Mokány Bérezi és Spitzig lezig, Göre Gábor mög a többiek: A magyar társadalom figurái az élclapokban 1860 és 1918 között. Budapest, 1988. 701.

14 Lásd a Borsszem Jankó 1917. augusztus 19-i, szeptember 16-i és 23-i számait.

15 Vö. Vörös Kati: Judapesti Buleváron. In: Médiakutató, 2003 tavasz (internetes elérése: http:// www.mediakutato.hu/cikk/2003_01_tavasz/02judapesti_bulevaron/03.html - 2011. május).

16 DERSI1973. 20-22.

Mózessy Gergely: EGY LIBERÁLIS ÉLCLAP, A BORSSZEM JANKÓ PROHÁSZKA-KÉPÉNEK VÁLTOZÁSAI

64

Prohászka-tanulmányok, 2009-2012