Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Szabó Ferenc: A történelem Istene. Prohászka Ottokár Történelemteológiájához
Szabó Ferenc S.J.: A TÖRTÉNELEM ISTENE. PROHÁSZKA OTTOKÁR TÖRTÉNELEMTEOLÓGIÁJÁHOZ Az isteni Gondviselés prófétája a világháború alatt Schütz Antal A háború lelke cím alá gyűjtötte össze Prohászka püspök kisebb írásait, amelyek az első világháború rettenetével és annak keresztény szemléletével foglalkoznak.45 Schütz bevezetőjében megjegyzi, hogy „a szélesebb látókörű tanulmányozónak lassan sejtelme kél, hogy itt egy páratlan mélységű és eredeti történelemböcselettel kerül szembe..."46 Én inkább történelemteológiát mondanék, de ezt Prohászka üdvtörténeti szemléletébe állítanám, tehát nem csupán az 1914-1918 közötti cikkekre és az idő szerinti naplójegyzeteire támaszkodnék.47 A cikkek és pásztorlevelek hátterében felismerhető Prohászka történelemteológiája, nevezetesen Szent Ágoston híres művének, a De Civitate Dei (Isten városáról) befolyása. Egészen szembeötlő ez a püspök 1917-es pásztorlevelében.48 Ismeretes, hogy Szent Ágoston e művében a világtörténelem értelmét egyetlen nagy vízióban látja: két „várost", két birodalmat, két egymással szemben álló magatartást különböztet meg: „A két szeretet két várost épít, az Isten megvetéséig elmenő önszeretet a földit, az önmaga megvetéséig elmenő Isten-szeretet a mennyeit".49 E két szeretet küzdelméből születik a történelem drámája, amelyet Ágoston a gondolkodó és a hívő szemével szemléli. Ezt a drámát öt felvonásra osztja: a teremtésre, az elbukásra, a törvény idejére (Ószövetség), Krisztus eljövetelére és a végső dolgokra. Sorra veszi az alapvető problémákat: a kezdetek titka, a rossz jelenléte, a jó és a rossz közötti harc, a jó győzelme a rossz felett és az örök állapot. Az egész üdvtörténelem felett ott ragyog a Gondviselés fénye, és mivel ez bölcsesség és szeretet, azért a lelke, vezetője és végső magyarázata a történelemnek. Prohászka említett pásztorlevelében legelőször azt hangsúlyozza, hogy „Istenünkön, Urunkon soha, semmiféle körülmények közt, még az ilyen féktelen s észbontó világban sem szabad kétségbe esnünk, s hogyha le is szakadna körülöttünk a világ, bennünk akkor sem szabadna megrendülnie, még kevésbé kivesznie az Isten országának. Környékezzen meg bármily kétségbeesés, sötétség vagy elkeseredés, Krisztus szavának akkor is be kell igazolódnia rólunk, mely szerint: „az Isten országa bennetek van" (Lk 17, 21)"50 A püspök még ezt részletezi: Isten or45 ÖM 10,165-307. 46 ÖM 10, VI. 47 Vö. Mózessy Gergely: Prohászka és a „nagy háború". In: Prohászka-tanulmányok 2007-2009. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvár, 2009. 33. 48 ÖM 9,224-238. 49 Lásd Agostino Trapé: Szent Ágoston. Budapest, 2004. 241-251. 50 ÖM 9,226. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 53
