Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
ÚJ IDŐK ÁRAMÁBAN - Plavec Zsuzsanna: Prohászka Ottokár és a szlovákok kapcsolata
Plavec Zsuzsanna: PROHÁSZKA OTTOKÁR ÉS A SZLOVÁKOK KAPCSOLATA Ennek révén én azt kérem, hogy a vallásoktatás tótul történjék az illető népiskolában."28 Az Amerikába kivándorolt szlovákok helyzete 1904 júliusában Prohászka Izsóf Alajos29 és Sebők Imre30 társaságában az Egyesült Államokba utazott a clevelandi magyar plébános, Boehm Károly meghívására, hogy tartsanak missziót.31 Megdöbbentette a hitközségek „erőteljes s rohamos szervezkedése és fejlődése, mert mihelyt a nemzetiségek, az írek, belgák, franciák, lengyelek, tótok, németek, magyarok egy-egy helyen nagyobb számban összeverődnek, azonnal hitközségek alakításához fognak, templomokat, iskolákat építenek, plébániákat állítanak" 32 33 Megállapította, hogy az amerikai katolikus egyház erejét a lelkes, mélyen hívő, katolikus nép bevándorlásának köszönhette. Amerika a hitet, erkölcsöt, tudományt, művészetet az óvilágból nyerte. A katolikus bevándorlók Európa kereszténységének legjavából, az írekből, németekből, lengyelekből, franciákból kerültek ki. Prohászka ide sorolta a szlovákokat is, akik „hű és lelkes katholikusok, s itt nemzetiségük öntudatának kifejlődésével a katholikus egyháznak öntudatos híveivé nevelődnek". Felfigyelt arra is, hogy az Amerikába kivándorolt szlovákok sokkal ügyesebben szervezték meg egyházi életüket, mint a magyarok: „Amerikában a magyarok organizáció tekintetében össze sem hasonlíthatók a tótokkal; ezek nagy előnyben vannak". 33 Ezt elsősorban az idő-tényezővel magyarázta: a jobb megélhetés reményében a szlovákok kezdték meg a kivándorlást Amerikába Magyarországról, akiket nagy számban szlovák papok is követtek. Más okokat is látott: a szlovákok „egyházközségi, katholikus alapon szervezkedtek; a magyaroknál pedig más tendenciák jelentkeztek. De e tendenciák tehetetlenek voltak, s csak szétforgácsolták a magyarságot."34 28 ÖM 13, 296. 29 Izsóf Alajos (Vághosszúfalu, 1870 - Budapest, 1945): író. Hittudományi egyetemi tanulmányait Rómában végezte 1892-96-ban. Hazatérte után falusi káplán, 1900-tól Budapesten hittanár. 1919-ben kilépett az egyház kötelékéből, 1935-ig polgári iskolai tanár. 1902-19 közt a Zászlónk diáklap szerkesztője, 1910-től 1913-ig az Elet szépirodalmi hetilapot szerkeszti. 1912-1919 közt felelős szerkesztője a Nagyasszonyunk leánylapnak is. 30 Sebők Imre (Budapest, 1878 - Budapest, 1917): teológiai doktor, hittanár, gimnázium-igazgató. 1894-98 közt az esztergomi a theologián tanult. 1903-ban Észak-Afrikában és Marokkóban, 1904-ben Észak-Amerikában missziót tartott a kivándorolt magyarok között. Missziós utat tett még San Franciscóban, a Hawai-szigeteken, Japánban, Calcuttában. 31 Prohászka Ottokár: A katholikus egyház helyzete az Egyesült-Államokban. In: ÖM, 10,96. 32 ÖM, 10, 97. 33 ÖM, 10, 98. 34 Prohászka Ottokár: Képek az Újvilágból. In: ÖM 16, 294. Prohászka-tanulmányok, 2009-2012 31
