Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)
MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Baku Eszter - Csíky Balázs: Hagyomány és újítás: katolikus egyházművészet a két világháború közötti Magyarországon
Baku Eszter - Csíky Balázs: HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS... Budapesten is felmerült. 1932-ben a kultuszminiszter a hercegprímásnak írt levelében kifogásolta, hogy az egyházközségek gyakran kezdenek az egyházi főhatóság előzetes engedélye nélkül olyan építkezésekbe, amelyeknek később nem tudják viselni a költségeit. Azt kérte, hogy lépjenek fel a jelenség ellen, utasítsák az egyházközségeket adósságaik rendezésére, hogy a vállalkozók ki tudják fizetni munkásaikat. Ekkoriban sem lehetett tehát pénzügyileg megalapozatlan tervek megvalósításába fogni vagy túlköltekezni. Egy templom építésének finanszírozásánál azt is figyelembe kell vennünk, hogy aki a pénzt adta, az sokszor a tervpályázat elbírálásán keresztül érvényesíteni akarta saját ízlését, véleményét.24 A Központi Egyházművészeti Hivatal Már a 20. század első évtizedében felmerült Magyarországon, hogy szükség lenne egy központi szervezetre az egyházművészet irányítása, a kortárs művészek támogatása és ellenőrzése céljából. Ennek egyik szorgalmazója Fieber Henrik volt, aki 1911 és 1920 között a Kultuszminisztérium egyházművészeti referensének posztját is betöltötte. 1922-ben Kühár Flóris bencés szerzetes egyházmegyénként szervezett, világi és egyházi szakemberekből álló, német mintára egyesületi formában működő intézmény tervét vázolta. Az egyházművészet irányítását végző szervezet létrehozására azonban csak évekkel később, külső nyomásra került sor.25 A lökést a fentebb már ismertetett, 1924. szeptember 1-jei pápai rendelet adta meg, amelyet később a nunciatúrákon keresztül az egyes országok egyházi hatóságaihoz is elküldték ajánlásként. 1926 őszén megkérdezték az illetékes szentszéki szervet, hogy hasznos-e Magyarországon is egyházművészeti bizottságokat létrehozni. A Rítuskongregáció azt válaszolta, hogy az ordináriusok gondoskodjanak saját egyházmegyéikben egyházmegyei vagy egyházmegyeközi egyházművészeti bizottságok felállításáról, a bíboros államtitkárnak az olasz püspökökhöz intézett 1924. szeptember 1-jei levele, valamint a központi egyházművészeti bizottsággal kapcsolatos pápai intézkedéseknek megfelelően. Mire azonban a választ megkapta a nuncius a Vatikánból, a magyar püspökkari konferencia már megtárgyalta a kérdést és határozatot is hozott.26 Az 1926. október 24 CSÍKY 2010. 261-262.; BIZZER 2007. 166-167. 25 BIZZER 2007.166. 26 PL Cat. D/c, 3291/1929. (3178/1930. alapszám) Cesare Orsenigo nuncius levele Csernoch János hercegprímáshoz, Budapest, 1926. november 8. (másolat) Prohószka-tanulmónyok, 2009-2012 297
