Mózessy Gergely (szerk.): Prohászka-tanulmányok, 2009–2012 (Székesfehérvár, 2012)

MŰVÉSZET ÉS EMLÉKEZET - Mózessy Gergely: Prohászka Ottokár címerváltozatainak értelmezési lehetőségei

lő legfontosabb olvasmányában, a Szentírásban is. így mi - Schütz Antal állítása és Dieballa Mária csodálkozása ellenére - továbbra is sasnak te­kintjük a címerállatot. Schütz megjegyzi még: „Ki volt Prohászka és mi lett nekünk, minek látta ő hivatást és elkötelezettségét velünk szemben ihletett invencióval megmondja a címere." Ezzel egyetértünk - ám következő zárójelben odavetett mellék­­mondata szintén erős kételyeket ébreszt. Schütz azt írja, hogy a címer „valószínűleg nem az ő elgondolása" - ami több mint valószerűtlen.47 V. Az EGYES CÍMERELEMEK SZIMBOLIKÁJA A címerszimbolika tárgyalása mindig nehéz kérdés, ha a tulajdo­nos nem nyilatkozik címerválasztásának okairól. Ilyenkor tág tere van a szubjektív ítéleteknek. Prohászka - mint említettük - saját címeréről so­ha nem nyilatkozott. A fentiekben is hangsúlyoztuk, és eztán is követ­kezetesen jelezni kívánjuk, hogy csak értelmezési lehetőségeket tudunk felvillantani, esetleg azok valószínűségének fokát jelezve - de biztosat a szándékról nem mondhatunk. Ugyanakkor Prohászka esetében a - gya­korta költői magasságokba törő - gazdag írott életmű, valamint legfonto­sabb olvasmányai - különösen a Szentírás - bőségesen nyújtanak szem­pontokat a választott címerkép elemeinek értelmezéséhez. Mózessy Gergely: PROHÁSZKA OTTOKÁR CÍMERVÁLTOZATAINAK ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEI V 1. - A hármas halom egyértelmű Magyarország-szimbólum voltáról már szóltunk. V.2.-A kereszt egyrészt természetesen - és ebben Schütz Antalnak két­ségkívül igaza van - a kereszténység egyik legfontosabb szimbóluma, utalás a megváltásra, Krisztus keresztjére. Ekképp annyira általános jel­kép, hogy külön elemzését nem tartom szükségesnek. Másrészt tudnunk kell, hogy a kereszt mozgatása önálló jelentéstartal­makat is hordoz. Utalhat a kereszt hordozására - azaz a nehézségek tu­datos vállalására;48 valamint Krisztus kereszthalála (és feltámadása) hí­rének eljuttatására valahová - azaz az igehirdetésre, az evangelizációra. Ilyen megfontolásból válik gyakorta a misszionáriusok ikonográfiái attri­bútumává. 47 SCHÜTZ 1938.4. 48 Vö.: Mt 10, 38.; Mt 16, 24.; Mk 8, 34; Lk 9, 34; Lk 14, 27. Prohószka-tanulmányok, 2009-2012 279

Next

/
Thumbnails
Contents